„Mert ki a nagyobb? Az, aki asztalnál ül, vagy aki szolgál? Ugye az, aki az asztalnál ül? Én pedig olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál."
Lukács 22,27
Ismerős kérdés, sokszor felmerül minden emberi csoportban. A testvérek a családban eldöntik, kinek a szava döntsön közülük? Az iskolai osztályban a fiúk fogócskát játszanak, ki számolja ki, hogy ki legyen a fogó? A focipályán két csapatot választanak, akik majd egymás ellen játszanak, de ki választ kit? Rátermettség, határozottság, tudatosság, megfelelő erő, jó képességek birtoklása, ezek egy jó vezető ismérvei.
Azt mondják, meg lehet érezni, ha egy király belép valahová, mert egyszerűen jelen van. A tartása, a viselkedése elárulja ki ő valójában. Amikor a tanítványok kérdezték Jézust, hogy szerinte ki közülük az, aki vezetésre termett, ezzel a példával válaszolt. A trónterembe lépve minden ember el tudja dönteni ki az úr és kik a szolgák, mert minden úr ül, míg a szolgák sürögnek-forognak körülöttük, lesik minden kívánságukat. Aztán jött a meglepő fordulat, a DE.
„De én olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál!” – mondta Jézus. Akkor hogy is van ez? Gondolhatták a tanítványok és gondolhatjuk mi is. Ha minden úr ül, és a szolgák dolgoznak, de a világmindenség Ura nem ül, hanem szolgál, akkor itt nincs valami rendben! De hol a hiba? Természetesen a hiba a mi készülékünkben van.
Mert Isten szerint az uralkodás, a vezetés nem az, ahogy mi emberek képzeljük.
Nem előjog, ami mások fölé emel.
Nem kiváltság, ami kivételessé tesz.
Nem hatalom, ami gazdagságot hoz, többet, mint másnak.
Az uralkodás szolgálat és felelősség.
A másik előtérbe helyezése, önmagam fölé emelése.
A vezető képességei a reábízottak fejlődését, megsegítését munkálja, hogy mind jobbá váljunk. Ez Jézus példája, és Ő így élt, míg közöttünk járt a földön.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nem lesz többé halál
GALILEAI ASSZONYOK
NEM SZÉGYENÜL MEG ,AKI HISZ
JÉZUS KÜLDETÉSE