"Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája."

Galata 1,10

Életünk során mindig is tetszeni akarunk valakinek és azért, hogy ez sikerüljön készek vagyunk sok mindent megtenni. Mondhatnánk akár azt is, hogy az életünk nem más, mint az igazodás művészete.

Az elsők, kiknek tetszését el akarjuk nyerni, azok a szüleink. Ki más, hiszen gyermekkorunkban ők a legfontosabbak. Mi vagyunk apa, anya szeme-fénye. A lányok belebújnak édesanyjuk cipőjébe, illegetik-billegetik magukat a tükör előtt, úgy kérdik: "Apa, tetszem neked?" Ilyen kor kell mindig dicsérni, csodálni, mert a gyermeknek nagyon fontos, hogy feltétel nélkül szeressék.

Aztán jönnek a társak. Nekik is imponálni akarunk. Fontos lesz számunkra, hogy nekik mi a "menő" vagy esetleg a "ciki" és ahhoz igazodunk mi is. Iskolás és középiskolás korban nagy dolog a bandázás. A jó társaság jó irányba, míg a rossz társaság az ellenkező oldal felé terelhet bennünket, néha úgy, hogy észre sem vesszük.

Talán a legfontosabb a sorban a "nagy Ő". Amikor végül megismerjük és megszeretjük, akkor már az ő szava lesz számunkra a minden. Fontosabb mint a baráti köré, fontosabb, mint a szülőké, mert ő lesz a legfontosabb, hisz vele akarjuk leélni az életünket.

Természetesen a sorban következnek a gyermekeink, majd az unokák és sorolhatnám még. Igazodunk azokhoz, akiket szeretünk, akik a legfontosabbak nekünk. Adunk a véleményükre, megfogadjuk tanácsaikat, követjük az arra érdemeseket. De ne feledjük azt sem, hogy családunk, barátaink, szerelmünk gondolkodását mindig meghatározza az a kultúra, az a környezet, ahol élünk. Tág értelemben, a világ, amiben vagyunk. A világban pedig vannak jó és rossz dolgok is és sok minden a kettő között... De kihez, vagy mihez igazodik a világ? Mi határozza meg az aktuális trendet? Sokan kutatják ezt kíváncsian, mert azt gondolják, ha kiismerik titkát, gazdagok és sikeresek lehetnek. Vannak, akik úgy vélik, ők diktálják mindezt. Aztán hamar rájönnek, hogy csupán egy hatalmas gépezet fogaskerekei.

Pál nem kevesebbről beszél itt, mint arról, hogy Krisztus szolgájának a legfontosabb személy a világon nem más, mint Isten. Őhozzá ragaszkodik, Őhozzá igazodik, Őt szereti leginkább. Jézus szerint jobban kell Őt szeretnünk mint az apánkat, anyánkat, jobban kell őt szeretnünk, még a gyermekeinknél is. (Mt 10,37) Ezt a szeretetet pedig nem tudjuk máshogy kimutatni, csak azáltal, ha Hozzá igazodunk.(Jn 14, 15)

Ne legyen ez furcsa kérés! Vagy ha mégis az, mélyedjünk el a Szentírásban és megértjük majd: Ő méltó erre a szeretetre.