Zsebóráért malom
Egy szegény koldusfiú egy magányos malomnál éjjeli szállást kért. Kérését a malom jószívű lakói teljesítették. A szoba a földszinten volt. A langyos nyári éjszakán nyitva voltak az ablakok. Éjféltájban felébredt a fiú. Meghallotta, hogy a molnár ezüst zsebórája a falon ketyegett és nem tudott újra elaludni. Különös gondolatok támadtak szívében. A gonosz ezt súgta neki: vedd el az órát, tűnj el vele, s azután tedd pénzzé! Mind tolakodóbbakká váltak e gondolatok, egyre hevesebb lett a kísértés; végül nem tudta, hogy hogyan szabaduljon. Belső szorongattatásában felugrott fekhelyéről, gyorsan felöltözködött, kiugrott az ablakon és eltűnt a sötét erdőben. Futott, menekült a bűn elől.
Mikor másnap reggel a molnár betekintett a szobába s látta, hogy üres, nem jóra gondolt. Benézett a szekrénybe, de semmi sem hiányzott. Déltájban betoppant a koldusfiú ismét. Egész ábrázata ragyogott. Kérdezték, hogy miért futott el. Eleinte húzódozott, de azután bevallott mindent igazán.
Ez annyira meghatotta a molnárékat, hogy magukhoz vették. Mivel nem volt gyermekük, később örökbe fogadták. Az egykori koldusgyerek lett az örökös: megkapta a malmot.
Lemondott a zsebóráról és hatalmas vagyont kapott érte.
Szép felelet
Gyülekezeti felvételkor kérdéseket intéztek egy kínai öregasszonyhoz.
- Én egy tudatlan öregasszony vagyok - mondta alázatosan - olvasni sem tudok, hogyan tudnék felelni? Tudom, hogy Krisztus lakik szívemben és Hozzá hűségesnek lenni minden kívánságom. Elég ez?
Egyhangúlag felvették.
Tökéletes gyülekezet
- Én csak egy tökéletes gyülekezetnek akarok tagja lenni - kötötte ki valaki.
- Kedvesem, ilyen a földön nincs; majd a Bárány trónja előtt fogja megtalálni. De ha tökéletes gyülekezetem lenne, sem venném fel, mert abban a pillanatban tökéletlenné válna, mihelyt önt felvenném - válaszolt a lelkipásztor.
Kapcsolódó bejegyzések:
EGY KÖTEG RŐZSE /tanmese/
Fogd fel, és fogadd el
Világosság
KI A BŰNÖS ? /tanmese/