„Ez pedig az az üzenet, amelyet tőle hallottunk, és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség. Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és a sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem cselekedjük az igazságot. Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.”

János első levele 1:5-7

Van úgy, hogy fáj a fény, fáj a világosság. Kilépsz a félhomályos otthonodból a déli fényre, szemed pedig önkéntelenül zárul egyre szűkebbre, fejedet lehajtod, arcodat talán el is takarod, és szükséged van néhány percre, hogy megszokd a nap világosságát. 

Talán Istennel is így van ez. Élsz a megszokott kis világodban, teszed, amit és ahogyan jónak látsz. Szürke életed sötétben vánszorgó mindennapjai telnek egymás után. Bűnnel telt a külvilág és bűnnel fertőzött a te szíved is. Érzed, hogy ez így nem jó, de egyedül kevés vagy a változásra. Hiába téped a hajad, nem tudod kihúzni magad a sötétből. Nem látod a kiútat, nem látsz más lehetőséget magam előtt, csak azt, ami egye beljebb visz a pusztulás felé. 

Ám egyszer csak valami halványan pislákoló fény kezd derengeni a messzi keleten, és mint egy mágnes, vonz magához. Mintha egy láthatatlan kéz ragadna meg és vezetne egyre közelebb és közelebb és közelebb a világossághoz. A szemed fáj. A fejed fáj, de menni akarsz. 

A sötétség próbál visszahúzni, próbál édes lenni a számodra. Próbálja elhitetni veled, hogy jó az, amiben eddig voltál. Nem kell elhagynod semmit, te nem vagy bűnös, és amit tettél, hát aztán, mások még rosszabbak nálad. A döntés nem könnyű, de te már akarod a jót, akarod a fényt, akarod annak az Istennek a társaságát, aki eljött érted a bűn világába, hogy kimentsen innen. 

Nem kell többé a sötétben félve élned az életedet. Igen, a fényben minden jól látszik. Isten, aki maga a világosság, jól ismer téged, minden hibádat látja, tudja hol vannak a gyenge pontjaid, tudja, milyen esendő vagy, de neki így is kellesz. És a világosságban az is látszik, hogy mit tesz veled Isten. Nem marad semmi sem rejtve. 

Nem marad rejtve, hogy elveszi minden bűnödet, és az ő igazságát adja neked azok helyébe. Nem marad rejtve, ahogy átformálja életedet, ahogy jellemed egyre jobban az Övére kezd hasonlítani, ahogy rossz tulajdonságaid elvesznek a feledés mocsarában, és helyükbe lépnek a szeretet tettei. Nem marad rejtve, hogy Te már Hozzá tartozol. 

Isten ma hív téged. Hív a sötétségből az Ő világosságára. Hív a homályból az igazi életre. Hív a távolságból a vele való közösségbe. A döntés a te kezedben van. Hát válaszd a fényt, az életet! Válaszd Istent!