„Ha egymást le nem igázzátok, ha másokra ujjal nem mutogatsz, ha beszéddel sem támadsz senkire, ha odaadod az éhezőnek, amit saját lelked kíván, hogy a nyomorultak lelkét tápláld vele, akkor felragyog világosságod a sötétben is, még a homály is úgy ragyog, mint a déli verőfény. Akkor az Örökkévaló vezérel téged szüntelen, még kietlen száraz földön is mindennel ellát. Csontjaidat megerősíti, s olyan leszel, mint a jól öntözött viruló kert, mint a forrásvíz, mely el nem apad.” 

Ézsaiás 58:9-11 (Egyszerű fordítás)

Ma reggel tényleg kihúzhatod magadat: te aztán nem igázol le senkit, nem mutogatsz gúnyosan másokra, senkit nem támadsz szavaiddal, sőt még egy-egy koldusnak is szoktál adni pár százast. De ha mélyen belegondolsz, mégsem érzed úgy, mintha egy megöntözött kert lennél.

Nem érzed, hogy az Örökkévaló vezet szünet nélkül, meg hogy fizikailag is annyira jó karban lennél, „erős csontozattal”.

Hát akkor mi a baj? Nem gondolnám, hogy a hiba Istennél lenne, sokkal inkább a mi készülékünkben. Persze, hogy igaz, hogy nem bántasz senkit, nem vagy veszekedős, sőt még adakozó is vagy, de hol van a lelked? Mindenbe beleadod? Vagy csak úgy fél-szívvel, ímmel-ámmal végzed kötelességedet? Jellemző rád, hogy teljes erőbedobással végzed munkádat Isten felé is meg az emberek felé is?

Én a mai Igében egy lüktető erőt érzek. Ha ezt és ezt teszed, akkor Isten duplán, triplán árasztja rád áldását. Még a sötét, nem-szeretem-napokban is meglátod az apró fénysugarat. Akkor érezni fogod, mintha Isten tartana karján a nehéz napokban is. Látod majd, hogy mindennel ellát, amire szükséged van. És ha olyan kánikulában kell is botorkálnod, mint amilyen az idei nyár volt, elvezet a hűs forrásvízhez, ahol felüdülhetsz. Lelkileg is meg fizikailag is.

Akkor hát fogj hozzá, tedd oda magadat. Ne vedd félvállról a kapcsolatot. Ne csak kötelességből imádkozz vagy olvass a Bibliádból, hanem lásd meg Jézust a rossz természetű társadban, az éhezőben, a gyengébb képességűben.

Akkor hidd el, mindenki vágyik majd a társaságodra, mert olyan szeretetet tudsz közvetíteni, amit Te is Istentől kaptál! És tényleg olyan leszel, "mint a jól öntözött viruló kert, mint a forrásvíz, mely el nem apad".