Kik a szentek?
Egy gyermeket elvitt a nagynénje egy székesegyházba. Ámulva nézte a hatalmas festett ablakokat s a rajtuk beáradó fényt.
- Kik azok az ablakokra rajzolt emberek? - kérdezte félénken.
- Szentek.
- Most már tudom, hogy kik a szentek: olyan emberek, akik engedik, hogy átragyogjon rajtuk a világosság - suttogta a kicsi csendesen.
A bájosság receptje.
Egy kedves hívő öregasszonyt megkérdeztek, hogy hogyan őrizte meg üdeségét, mit használt, hogy ilyen bájos maradt.
- Ajkamra egész életemben igazságot, hangomra imádságot, szememre könyörületet, kezemre jótékonyságot, alakomra egyenességet a szívemre pedig mennyei szeretetet használtam - válaszolta mosolyogva.
Szelídség.
Stockmayer Ottó szolgálója egyszer leejtette a teli leveses tálat.
- Nem ütötte meg a lábát kedves? - kérdezte Stockmayer csendesen.
Az új ruha.
Egy lelkész gyönyörű fekete öltönyt ajándékozott egy koldusnak. Másnap az országúton találkozott vele. Karján vitte a koldus az új ruhát.
- Azért adtam, hogy felvegye - szólt szemrehányóan a lelkész.
- Felpróbáltam, de nem olyan kényelmes, mint a régi; nem heveredhetek le benne az útszélen, mert minden porszem meglátszik rajta - védekezett a koldus. Róma 13, 14.
Kapcsolódó bejegyzések:
EGY KÖTEG RŐZSE /tanmese/
Fogd fel, és fogadd el
Világosság
KI A BŰNÖS ? /tanmese/