„Végezetre mindnyájan legyetek egyértelműek, rokonérzelműek, atyafiszeretők, irgalmasak, kegyesek: Nem fizetvén gonosszal a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sőt ellenkezőleg áldást mondván, tudva, hogy arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek.”
(Péter első levele 3. fejezet 8-9.vers)
Minap délben a közszolgálati híradó után kapcsolgattam a TV-t. Az egyik kereskedelmi csatornán a következő mondat ütötte meg a fülem; „Kérem érintse meg a képernyőt, most szeretet küldök.”
Nem tudom, mit érezhetett az, aki akkor megérintette a készüléket, mindenesetre azt leszűrtem, hogy ma az embereknek hatalmas a szeretetigénye, ha képesek egy ilyen tanácsért emeltdíjas hívást kezdeményezni és egy élettelen tárgyat tapogatva remélni, hogy ott belül elindul valami bizsergés.
S most itt ülök és olvasom a reggeli igét, ’szeretet a gyakorlatban’. S a kérdés; hogyan? Elolvasom e néhány sort és megváltoznak az éréseim azokkal szemben, akik rosszat tesznek velem? Vagy érintsem meg én is a monitort, vagy a Bibliámat?
Aztán felötlik bennem egy másik kérdés; Mit tett Jézus? Mit tett azzal, aki elárulta? Elfogadta, tanította, tapintattal kezelte bűnét, és azon az utolsó estén is megérintette. Megmosta lábát és megölelte.
Mit tett azzal, aki megtagadta? Elhordozta hevességét, utolsó pillantásával is megbocsátásáról biztosította, majd a Kinneret partján félrehívta és azt kérdezte; mondd, te hogy állsz a szeretettel?
Bizony, Péternek is kellett idő, míg megtanulta, mit jelent a szeretet a gyakorlatban. Mikor nemcsak kimondta, hogy szeretlek Uram, hanem megérintette és felemelte a tisztátalan Kornéliust (Apcsel.10:26).
És veled mi a helyzet?
Tovább tapogatod az élettelen billentyűzetet, vagy megszólítod, megérinted, felemeled, letörlöd könnyeit egy hozzád hasonló szeretetre éhes embertársadnak.
„Cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.” (Zsolt 34:15)
Kapcsolódó bejegyzések:
Nem lesz többé halál
GALILEAI ASSZONYOK
NEM SZÉGYENÜL MEG ,AKI HISZ
JÉZUS KÜLDETÉSE