„De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet. Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem. Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön! Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!”

 (73. Zsoltár, 23-26. vers)

Nemrég kezembe került Tom Marshall Helyes kapcsolatok című könyve. A szerző a bevezetőjében úgy vall: „könyvnek létrejöttéhez az a keserves felismerés is hozzájárult, hogy a jelek szerint a keresztényeknek ugyanolyan súlyos problémáik vannak a kapcsolatok területén, mint a hitetleneknek. Ráadásul bár nekünk szakértőknek kellene lennünk az emberi természet megértésében és megváltoztatásában, a válságba került és szétesett kapcsolatok helyreállításában tanúsított teljesítőképességünk egyáltalán nem ezt mutatja.”

Majd kifejti, hogy: „A kapcsolatok témakörének megértése azért is nagyon fontos, mivel Istennel való kapcsolatunkra is hatással van. Vannak emberek, akik azért nem tudnak szoros kapcsolatba kerülni Istennel, vagy azért nem értik igazából, hogyan lehet felépíteni a Hozzá fűződő kapcsolatot, mivel nehézségeik vannak általában a kapcsolataikban, vagy egyszerűen nem tudják, hogyan kell ezt csinálni.”

Úgy vélem, valóban helytálló Tom Marshall azon felismerése is, mikor az Istennel való kapcsolatunkról azt írja: „a kapcsolat minősége a mi hozzájárulásunktól is függ, nekünk pedig ugyanazt kell ebbe belefektetnünk, amit minden más kapcsolat megkövetel: saját magunkat. Órákat tölthetek bibliatanulmányozással, imádkozással és mindenféle keresztény szolgálattal, de ha én személyesen nem vagyok ezekben benne, ha nem adom bele a lényemet, akkor nem jön létre valós kapcsolat Istennel, és nagyon gyorsan meg fogom unni a dolgot, mert úgy látom, hogy nincs semmi értelme.”

Bizony, a felületes, magunkra kényszerített, érdekből való kapcsolatokat nem lehet sokáig fenntartani.

Aszáf zsoltára viszont tiszta szívből jövő kapcsolatról tanúskodik. Egy olyan kapcsolatról, ahol őszintén vallja be gyengeségét, félelmét, kételyeit, majd kimondja; „Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!”.

Nem tudom neked mit jelent a 73. zsoltár, engem önvizsgálatra indít az Istennel való kapcsolatom terén és megerősít abban, hogy hangosan mondjam ki:

„Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.” (73. Zsoltár 28.vers)