Három párna.

Az öreg Parsontól kérdezték:

- Hogy van?

- Kitűnően! - hangzott a vidám válasz.

- Három párna van a fejem alatt: Isten végtelen ereje, végtelen bölcsessége és végtelen szeretete - rajtuk pihenek!

 Szárnyak.

- Vajha szárnyaim nőnének, hogy repülni tudnék - sóhajtott fel John Wesley.

- Ha az Úr akarja, hogy repülj, szárnyakat is ad hozzá - válaszolt csendesen bátyja.

 A holló-várók.

Egy kisfiú és özvegy édesanyja a Szent-írásból olvasták, hogy hogyan táplálták Illést a hollók. Hideg szobában, üres asztal mellett ültek. Közeledett a karácsony.

Mindketten éhesek voltak, kétségbeejtő volt a helyzetük. Mikor az olvasást befejezték, letérdeltek és imádkoztak.

- Anyukám, nyisd ki az ajtót - kérte a kisfiú anyját imádkozás után.

- Miért kisfiam?

- Hogy Isten hollói be tudjanak hozzánk jönni, mert egész biztos, hogy már úton vannak. Az anya beleegyezett. Éppen arra ment a polgármester, s feltűnt neki a nyitott ajtó. Bement hozzájuk és érdeklődésére elmondtak neki mindent.

-Majd én leszek Isten hollója - mondta a polgármester, és bőségesen gondoskodott róluk.

Ami a mennybe hallik.

- Ugye anyukám a jó Isten hallja, hogy te a láda fenekén kapargatod össze a lisztet?! – kérdezte egy kislány anyjától. - Hallja kislányom, hallja... - felelte csendesen, elgondolkodva az anya.

 Az éhes örmény.

Élt Örményországban egy hatalmas fejedelem. Mindenki tudta róla, hogy a hozzá betérő éhes vándorokat megvendégeli, de a lakoma végén megbotoztatja őket.

Egy arra vetődött éhes örmény gondolva:

- Mit bánom én, ha megbotoznak is, de nem pusztulok éhen -, bement a palotába és enni kért. Tudta, hogy mi vár rá, ezért az első fogás után követelőzni kezdett, több és jobb ételt kért. Minden kívánságát teljesítették. Mikor jóllakott, óvatosan körülnézett.

- Nos, mire vársz még? -kérdezte tőle a fejedelem.

- Hát nem vernek meg?

- Dehogy bántunk, miért bántanánk - kacagott a fejedelem - elődeidet csak azért botoztattam meg, mert folyton kínáltatták magukat, pedig nagyon éhesek voltak.

Te az én emberem vagy. Bátran kértél, sokat ettél - hiszen elég gazdag vagyok, adhatok - és még fényesen meg is jutalmazta a bátor örményt.

Róma 8, 32.