„Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trón felől: Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.”

Jelenések könyve 21:3-4

Először természetes volt, hogy egy fedél rejtett titeket maga alá. Gyermeki hittel, bizalommal kapaszkodtál a kezébe, nem engedted el álmodban sem, és azt kívántad, bárcsak ez örökké tartana. A távolság nem volt túl nagy, csak néhány szót szóltál, és máris érezted a változást. 

De jött egy nap, amikor már úgy gondoltad, elég volt. Tér kell neked, levegő. Élni akarsz, és így nem lehet. Nagyobb távolság kell Közte és közted, hogy végre a magad ura lehess. És a lépések száma egyre csak nőtt. Először heti egyszerire redukálódott a találkozások száma. Aztán csak a néhány ünnepnap és végül csak a kétségbeesett pillanatok sóhajai maradtak. Nem akartál túl sok időt Vele tölteni, nem kerested a társaságát, és úgy gondoltad, ez most így jó, ennek így kell lennie. 

Aztán történt valami. Egy törés, egy megrázó, szívedet a legmélyéig átjáró esemény, és most már csökkenteni akartad a távolságokat. Érezted, hogy nincs elég közel, hogy Ő még mindig túl messze van, még mindig nem elég, még mindig lehetne szorosabb. Hallani akartad a hangját, belenézni titkot rejtő szemébe, és ismerni Őt igazán. Szeretni és elfelejteni a félelmet. Együtt menni az úton, együtt élni, egy célért dolgozni. 

És Ő nem hagyott cserben. Közel jött hozzád, egészen közel, és újból bemutatkozott. Elmondta, ki is, milyen is Ő valójában, és egy ígéretet bízott a szívedre: Nemsokára megszűnik minden távolság. Nemsokára együtt élhetitek egy örökkévalóságnyi idő minden percét. Nemsokára saját füleddel hallhatod hangját, és nem lesz lepel, ami eltakarná előled tekintetét. Nemsokára vége lesz minden rossznak, mindennek, ami fájdalmat okozott ezen a világon, és Isten Fia felépíti sátrát közöttünk. Nemsokára szemtől szemben beszélhetsz vele, és soha többet nem akarsz majd búcsút inteni. 

Hát nézz ma reménnyel tele az őszi égre, és bízz Benne! Ő betartja ígéretét, és nemsokára elhozza az Ő országát!