„Az Úr uralkodik, örüljön a föld; örvendezzenek a temérdek szigetek. Felhő és homályosság van körülte; igazság és jogosság az ő székének erőssége. Tűz jár előtte, és köröskörül elégeti az ő szorongatóit. Megvilágosítják az ő villámai a világot; látja és megretteg a föld. A hegyek, mint a viasz megolvadnak az Úr előtt, az egész földnek Ura előtt. Az egek hirdetik az ő igazságát, és minden nép látja az ő dicsőségét.”
(97. Zsoltár 1-6 vers)
Az első dolog, amire a figyelmünket kell irányítsuk az a jelen idő. A zsoltár első két szavát a névelő után nem lehet múlt idővel fordítani (Királlyá lett az Úr) mert Ő örök király. Még csak rövid időre sem veszítette el királyságát. Az Úr királyságát az egész földnek ünnepelnie kell, még a szigeteknek is. Az ókori keleti gondolkodású emberek szerint a szigetek és a hegyek a föld szélén vannak és az égboltozatot hordozzák egyfelől, másfelől viszont a mélybe nyúlnak le és szilárdan tartják a földet, hogy ne inogjon. Az egész föld örömének oka, az Isten megjelenése!
Alapvetően szeretünk gyűjtögetni. Van aki, szalvétákat gyűjt és van, aki pénzérméket. De mihez kezdünk vele? Miért gyűjtögetünk? Féltve óvjuk, őrizzük, és csak bizalmasainknak mutatjuk meg a gyűjteményünket. Ha meg kell válnunk ezektől a dolgoktól, fájlaljuk, és nehezen engedjük el a lelki kötődés miatt. Lelki kötődés tárgyakhoz? Bizony inkább azokra az érzésekre emlékezünk, amit a gyűjtés iránti elköteleződés váltott ki.
De mi a helyzet a lelki áldásoknak a gyűjtésével? Mit teszünk velük? Betesszük a fiókba, és ha jön egy bizalmasunk, megmutatjuk neki a gyűjteményeket? Bizony az Isten nem azért bízott ránk ajándékokat, hogy azokat ne használjuk. Azért adta, hogy rajta keresztül be tudjunk mutatni Krisztus arcát a környezetünknek. Ne legyünk restek az értékes lelki ajándékokat másokkal is megosztani, mert azok éppen arra valók, hogy osszuk meg mással.
Isten áldását kívánom! ÁMEN
Kapcsolódó bejegyzések:
Nem lesz többé halál
GALILEAI ASSZONYOK
NEM SZÉGYENÜL MEG ,AKI HISZ
JÉZUS KÜLDETÉSE