"Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.
Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban.
Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat."

Mt 5,13-16.

MENJ ÉS VILÁGÍTS!

Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Mt 5,16)

Amikor arra gondolok, hogy világosság legyek az emberek számára, egyik kedvenc gyerekkori játékom jut eszembe: egy sötétben világító, szintetikus gumiból készült kis labda.
Ha egész nap a zsebemben hordtam, csupán egy labda volt, amelyik jó magasra tudott felpattanni. De ha kiraktam a napra, este órákig játszhattam ezzel a zöldes fényt árasztó labdával.
A hit útján való járásunk hasonlít ehhez a labdához.
Azokon a napokon, amelyeken képes vagyok Istenre figyelni - imádság, bibliaolvasás és szolgálat által -, szinte érzem a belülről áradó fényt. A kis labdához hasonlóan, a belőlem áradó világosság a nagyobb fényforrással való kapcsolattól függ.
Jézus arra hívott, hogy az ő fénye legyünk a világban. Akik világítanak, be kell lépniük az éjszakába. A világító tárgyak a sötétben a leghasznosabbak, így a mi egyszerű szeretettel teli jelenlétünknek is nagy értéke van ebben a nyugtalan világban.
Vannak olyan napjaink, amikor nem érezzük a fényt és világosságot. Ilyenkor én egy kis fényforrásra gondolok, mint egy zseblámpa vagy ez a gyermekkori világító labda. Amikor mások segítségére sietünk, még a leghalványabb, pislákoló fényünk is Isten szeretetének fényeként szolgálhat.

Imádság: Istenünk, tölts meg fényeddel és szereteteddel! Adj lehetőséget, hogy beragyogjuk mások életét! Ámen.

Hogyan használhat engem Isten világosságként a világ számára?
Patrick Klingaman (Maine, USA)