"Ti tehát halljátok meg a magvető példázatát! Amikor valaki hallja a mennyek országának igéjét, és nem érti, eljön a gonosz, és elragadja azt, ami szívébe van vetve: ez olyan, mint akinél az útfélre hullott a mag.
Akinél pedig sziklás talajra hullott, az hallja az igét, és azonnal örömmel fogadja, de nem gyökerezik meg benne, ezért csak ideig való, s amint nyomorúság vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal eltántorodik.
Akinél pedig tövisek közé hullott, hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, és nem hoz termést.
Akinél pedig jó földbe hullott, az hallja és érti az igét, és terem: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit."

Mt 13,18-23.

SZÍVÜNKKEL

A jó földbe esett mag pedig az, aki hallja és érti az igét, és termést hoz. (Mt 13,23)

A férjem kiváló orvos volt. Korán nyugdíjba ment, mert Parkinson kórban szenved. Mióta a hangja halkabb és monotonabb lett, néha nehezen értem szavát. Viszont felnőtt fiunk mindig megérti az apját. Egyik nap megkérdeztem a férjem, hogy mi a különbség a fiunk és az én hozzáállásom között. Ezt felelte: „A fiunk a szívével hallgat.”
Ezután rájöttem, hogy nagyon lefoglaltak a háztartási feladatok, így nem figyeltem eléggé, hogy meghalljam és megértsem a férjem; szavai köves talajra hulltak. Fiunk örömteli szívvel figyelmesen hallgatta apját, és meg tudta érteni.
Elkezdtem gondolkodni azon, hogy ugyanígy közelítem-e meg a Szentírást. Néha, amikor a Bibliát olvasom, annyira el vagyok foglalva teendőim listájával, hogy nem hallgatok Isten üzenetére.
Hasonlóan, ahogy jobban megértem a férjem, amikor rá összpontosítok, jobban leszek képes Isten üzenetét meghallani, ha odafigyelek a szavára. Ha a szívünkkel figyelünk és hallunk, mindannyian képesek leszünk jobban tükrözni Isten szeretetét és gyümölcsöt hozni.

Imádság: Urunk! Adj befogadó szívet nekünk, hogy meglássuk mások szükségleteit, és meghalljuk azt az üzenetet, amelyet a Szentíráson keresztül nekünk adsz! Ámen.

Amikor Istenre figyelek, jobban értem a nekem szóló üzenetét.
Karen M. Fite (Alabama, USA)