1 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Várva vártam az URat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat.
3 Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet.
4 Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. Sokan látják ezt, félik az URat, és bíznak benne.
Zsolt 40,1-4.
BŰNBE GABALYODVA
Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet. (Zsolt 40,3)
Gyermekkoromban nagyon szerettem a hosszú nyári napokon mezítláb futkározni az udvaron. A vadrózsabokrok elfoglalták maguknak az udvar egy részét, és én az érzékeny lábamra tekintettel inkább ezektől távol ugráltam.
Egyik napon megpróbáltam keresztülhatolni az egyik ilyen vadrózsával borított tüskés földdarabon. Lábujjhegyen szökdécselve igyekeztem elkerülni a töviseket és bogáncsokat. Néhány perc múlva észrevettem, hogy mégis a rózsabokros terület közepére jutottam. Úgy éreztem, csapdába estem, és megijedtem. Majd az egyetlen dolgot tettem, amit tudtam, elkiáltottam magam: "Apa!!!" Nemsokára láttam is, ahogy szalad felém az udvar végéből. Kiemelt, és a puha fűre állította a lábaimat.
Ahogyan én a tüskés területen, úgy topogunk gyakran a bűn körül, míg azt vesszük észre, hogy teljesen belegabalyodtunk és nincs kiút. Szerencsére van egy szerető Atyánk, aki meghallja kiáltásunkat. Isten lehajol értünk, kiemel a bűn szövevényéből, és a helyes útra állítja lábainkat.
Imádság: : Köszönjük, Istenünk, hogy megmentettél minket, amikor a Jézustól tanult imádság szavaival kiáltottunk hozzád: "... szabadíts meg a gonosztól!" Ámen.
Amikor körbefonnak minket a bűn csápjai, Isten meghallja segélykiáltásunkat.
Mitzi C. Smith (Dél-Karolina, USA)
Kommentáld!