13 és nem úgy, mint Mózes, aki leplet tett az arcára, hogy ne lássák Izráel fiai a múlandó dicsőség végét.
14 De az ő gondolkozásuk eltompult, mert az Ószövetség felolvasásakor ugyanaz a lepel mind a mai napig felfedetlenül megmaradt, mivel az csak Krisztusban tűnik el.
15 Sőt mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, lepel van a szívükön. 16 De ha majd megtérnek az Úrhoz, elvétetik a lepel.
17 Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.
18 Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.

2Kor 3,13-18.

TÚLSÁGOSAN ÖSSZETÖRT?

Mi ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre. (2Kor 3,18)

"Sajnálom," - mondta férjem - "óvatosabb is lehettem volna a mosogatásnál". Kedvenc porcelán csészém darabjai hevertek a kezemben. "Biztos helyre hozható!" - mondtam. Férjem ingatta fejét, "Ha meg is ragasztod, a tea kifolyhat belőle." Bólintottam, és vonakodva dobtam darabjait a szemetesbe.
Teltek-múltak a hetek, és a csészéről el is feledkeztünk a karácsonyi készülődésben. Karácsony reggel, a padlón szanaszét heverő, gyűrött, fényes-színes karácsonyi csomagolópapírok között kilencéves fiam keresett valamit a karácsonyfa alatt. "Már minden ajándékodat kibontottad!" - kötekedtem vele.
"Ez az én ajándékom, neked!" - mondta, és az ölembe tett egy zöld fóliába csomagolt cipős dobozt. Amint kinyitottam, nagyot dobbant a szívem: a teáscsészém volt az. "Tudom, mennyire szereted ezt a csészét, ezért kiszedtem a szemétből, és összeragasztottam." Könnyes szemmel nézegettem a helyreállított csészét. Csorba és repedezett volt, a ragasztó is kifolyt itt-ott, de nekem a csésze gyönyörű volt.
Ahogy magamhoz öleltem fiamat, a karácsonyi történet új jelentéssel gazdagodott számomra. Ahogyan a csésze, én is egy törött edény voltam. Jézus által azonban tökéletes vagyok Isten szemében, alkalmas az Isten országára.

Imádság: : Irgalmas Istenünk, köszönjük, hogy hozzád hasonlóvá formálódunk dicsőségről-dicsőségre! Ámen.

A karácsony emlékeztet, hogy Isten összetörtségünkben is szeret.
Karen Y. Foster (Kalifornia, USA)