És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé.
2 És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.
3 Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: "Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük;
4 és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak."
5 A trónuson ülő ezt mondta: "Íme, újjáteremtek mindent". És így szólt: "Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!"
6 És ezt mondta nekem: "Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.
7 Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz.
8 De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második halál".

Jel 21,1-7.

ISTEN SÁTORA

Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni. (Jel 21,3)

A mai igeszakaszt generációk óta haláleseteknél olvassák a vigasztalás és reménység igéjeként, ezért furcsa lehet karácsonykor találkozni vele. De, gondolkodjunk csak el ezeken a szavakon: "Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek." Mi ez, ha nem a karácsony üzenete? Ahogyan János evangélista mondta: Jézusban a mi Istenünk, aki oly sokáig rejtőzködött, jött el "telve kegyelemmel és igazsággal" (Jn 1,14), hogy közöttünk lakjon.
Ha figyelmesen elolvassuk a Jelenések könyvének fenti szakaszát, nem csak az örökkévalóság ígéretét találjuk benne, de annak a biztosítékát is, amit Jézusban nyertünk. Amikor a karácsonyi gyermek felnőtt, boldognak nevezte azokat, akik sírnak, és vigasztalást ígért nekik (Mt 5,4). Ígéretet tett azoknak, akik egy pohár friss vizet adnak a szomjazónak (Mt 10,42). Jézus azt tanította a tanítványainak, hogy imádkozzanak az ő országának eljöveteléért "amint a mennyben úgy a földön is", emlékeztetve őket és minket is, hogy amit Isten a világról eltervezett, itt és most, ebben az életben kezdődik.
Nem csak Jézus születését ünnepeljük, hanem azt is, amit felnőttként tett. Most, hogy újra befogadtuk Jézust, dicsőítsük őt azzal, hogy az általa hirdetett tanítás szerint élünk.

Imádság: : Istenünk, miután elfogadtuk kegyelmedet és igazságodat Krisztusban, segíts megmutatnunk ennek a megfáradt világnak, hogy a Jézus követése a békesség útja. Ámen.

Elhivatásunk, hogy Jézus Krisztus igazsága szerint éljünk.
F. Richard Garland (New Hampshire, USA)