Békülj ki, Úristen
Fejemet a lehetetlenség
konok szikláiba verem,
s elérhetetlen, hajh! a Szentség.
Békülj ki velem, Istenem.
Te tudod, hogy mennyit vívódtam,
sok verejtékes éjjelen,
s feléd oly hiába loholtam !
Békülj ki velem, Istenem.
Felettem nagy, sötét hatalmak,
lábam körül csapda, verem.
Úgy megfognak, ahogy akarnak.
Békülj ki velem, Istenem.
Csók, dal, méz, test, hír és dicsőség,
szépség, könnyűség, kényelem
civódnak értem. Hogy is győznék?
Állj mellém, s győzz Te, Istenem.
Én csak csodálom ama Jánost,
ki élt gyökéren, férgeken,
de nem tudom követni, látod.
Békülj ki velem, Istenem.
Ő nem kapart öt gyermekének.
Hogy mi a gond, én ismerem,
s hogy rúg, vág, ront, teper az élet.
Békülj ki velem, Istenem.
Ne haragudj. Látod, hiába
nyilallt villámod testemen,
nem javított a tűz, a bomba.
Békülj ki velem, Istenem.
Vedd hát le rólam már az átkot,
megérdemlem, beismerem,
de nem lettem más tőle, látod,
Békülj ki velem, Istenem.
Békülj ki. Kis nyugvást ha látnék,
s hogy házunkban fütty is terem,
ablak lesz, s a gyereknek játék.
Békülj ki velem, Istenem.
Ha rózsát nevelhet a trágya,
viruljon ki rossz szívemen
dicsőséged híre, virága.
Békülj ki velem,Istenem.
Lásd meg: bennem egy nép ül gyászban,
fajom sikolt és nemzetem,
egy velem kínban és sírásban.
Békülj ki velünk, Istenem.
Vad ostor ver ezer év óta,
seb a testünk. Sötét verem
volt nékünk mindig Európa.
Békülj ki velünk, Istenem.
Add, végre legyen jobb napunk,
szebb álmunk, tejünk, kenyerünk,
hisz már-már sírba roskadunk.
Úristen, békülj ki velünk.
Nem magunkért - bár vétkeinkért
kegyetlenül megszenvedünk -,
de Krisztusért, ki értünk jött el,
Úristen, békülj ki velünk!
Bódás János
Kommentáld!