Az ÚR azonban ezt mondta Sámuelnek: Meddig bánkódsz még Saul miatt, hiszen én elvetettem, és nem marad Izráel királya? Töltsd meg olajjal a szarudat, és indulj! Elküldelek a betlehemi Isaihoz, mert ennek a fiai közül szemeltem ki a királyt. 

 Amikor megérkeztek, és meglátta Eliábot, ezt gondolta: Biztosan ez lesz az ÚR felkentje, aki most itt van. 7 De az ÚR ezt mondta Sámuelnek: Ne tekints a megjelenésére, se termetes növésére, mert én megvetem őt. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.  Akkor Abinádábot szólította Isai, és odavezette Sámuel elé, de ő ezt mondta: Őt sem választotta az ÚR.  Azután Sammát vezette oda Isai, de ő ezt mondta: Őt sem választotta az ÚR.  Így vezette oda Isai Sámuel elé mind a hét fiát, de Sámuel ezt mondta Isainak: Ezeket nem választotta az ÚR.  Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Minden fiad itt van? Hátra van még a legkisebb - felelte ő -, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel azt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik.  Üzent tehát neki, és elhozatta. Ő pedig pirospozsgás, szép szemű és jó megjelenésű volt. Akkor ezt mondta az ÚR: Rajta! Kend fel, mert ő az! 13 Sámuel pedig fogta az olajos szarut, és felkente őt testvérei jelenlétében. Akkor az ÚR lelke szállt Dávidra, és attól kezdve vele is maradt. Sámuel pedig elindult, és elment Rámába.

1Sám 16,1.6-13.

A BUSZMEGÁLLÓBAN

Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van. (1Sám 16,7)

Hároméves kisfiammal érkeztem a buszmegállóba, és figyeltem a várakozó utasokat. Egy asszony zord arcával tűnt ki, láthatóan állandó durvaságban lehet része. A fiam azonban nem ítélkezik elhamarkodottan, odasomfordált a padon ülő asszonyhoz, és szóba elegyedett vele. "Szia, hogy hívnak?" - kérdezte, és puha kezecskéjét az asszony térdére tette. Szemem láttára olvadt fel az asszony mogorva arca, és lágy tekintettel válaszolt az ellenállhatatlanul kedves és barátságos gyereknek. 

A fiam tette és az asszony reagálása elgondolkodtatott, hogyan viszonyulunk másokhoz. Milyen gyakran elszalasztjuk a másokkal való gazdag kapcsolat lehetőségét, mert nem vesszük a fáradságot, hogy megismerjük azokat, akikről úgy döntöttünk, nem érik meg velük foglalkozni. 

Jézus azok életét érintette meg, akiket mások elkerültek. Azt szeretné, ha mi is az ő kezei, szíve, hangja lennénk, és elérnénk a megközelíthetetlen, nem vonzó embertársainkat. Lesznek, akik azonnal reagálnak, mint az az asszony a padon. Másoknak hosszabb pátyolgatásra lesz talán szükségük. De minden ember megéri a fáradságot. Hiszen Isten minket is régóta formál, és még ma is ezt teszi.

Imádság: : Urunk, segíts, hogy a te szerető szemeddel lássunk másokat. Ámen.

Kedves lehetek azzal is, aki barátságtalan velem. 

Colette Williams (Dél-Ausztrália, Ausztrália)