Jézus eljutott Samária egyik városához, amelynek Sikár volt a neve. Ez közel volt ahhoz a birtokhoz, amelyet Jákób adott fiának, Józsefnek.  Ott volt Jákób forrása. Jézus akkor az úttól elfáradva leült a forrásnál; az idő délfelé járt.  Egy samáriai asszony jött vizet meríteni. Jézus így szólt hozzá: "Adj innom!"  Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.  A samáriai asszony ezt mondta: "Hogyan? Te zsidó létedre tőlem kérsz inni, mikor én samáriai vagyok?" Mert a zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal.  Jézus így válaszolt: "Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet."  Az asszony így szólt hozzá: "Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély: honnan vennéd az élő vizet?  Talán nagyobb vagy te atyánknál, Jákóbnál, aki ezt a kutat adta nekünk, és aki maga is ebből ivott, sőt fiai és jószágai is?"  Jézus így válaszolt neki: "Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik,  de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne."  Az asszony erre ezt mondta: "Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg, és ne kelljen idejárnom meríteni."

Jn 4,5-15.

ÉLŐ VÍZ

Jézus így válaszolt neki: "Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik." (Jn 4,13-14)

Egy hetes távollét után a feleségemmel a reggeliző asztalnál ülve a tornácot és a kerti gyepet nézegettük. Észrevettük, hogy a virágaink elszáradtak, némelyik már majdnem elpusztult a vízhiánytól. Azonnal megöntöztem mindegyiket, és elkezdtem a füvet is locsolni. Arra gondoltam, talán még megmenthetek néhányat. Kis idő múlva láttam, hogy néhány virág feléledt. Élettel telinek tűntek, mintha folyamatosan kaptak volna vizet. Micsoda változás! 

Ez az élmény arra emlékeztetett, hogy mi emberek kiszáradtnak, magányosnak, reményvesztettnek érezhetjük magunkat, és a probléma megoldásában ilyenkor sokszor csak a saját forrásainkra támaszkodunk. Pedig a kiszáradt növényhez hasonlóan, nekünk is vízre van szükségünk, élő vízre, amit csak Krisztustól kaphatunk. 

Mint a samáriai asszony, Jézus Krisztusba vetett hit által mi is ihatunk az örök élet vizéből.

Imádság: : Istenünk, te vagy az éltető erő. Adj nekünk hitet, hogy merítsünk az általad kínált élő vízből. Ámen.

Az élő víz, amit Krisztus kínál, életben tartja és táplálja a lelkünket. 

Ruben G. Garza (Texas, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKNEK LELKI TÁPLÁLÉKRA VAN SZÜKSÉGÜK!