Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a sokaságot.  De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott.  A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott, mert ellenszél volt.  A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva.  Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak.  De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: "Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!" Péter ekkor így szólt hozzá: "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen."  Mire ő így szólt: "Jöjj!" Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vizen, és Jézus felé ment.  Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: "URam, ments meg!"  Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: "Kicsinyhitű, miért kételkedtél?"  És amint beszálltak a hajóba, elült a szél.  A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: "Valóban Isten Fia vagy!"

Mt 14,22-33.

HITTEL ELINDULNI

Péter: "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen." Mire ő így szólt: "Jöjj!" Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment. (Mt 14,28-29)

Egyik honduraszi missziós utazáson értesültem, hogy csoportunk számos tagjának ez lesz az első ilyen útja. Izgatottan várták a feladatot, hogy a számukra ismeretlen nyelvet beszélők között a szegények felé szolgálhassanak. Az első áhítaton Mt 14,22-33-at olvastam fel, és az igék által igyekeztem közvetíteni számukra az üzenetet, hogy mint Péter, időnként el kell hagynunk a kényelmes csónakot, amikor Isten szolgálatába állunk. 

Mikor Péter hittel indult, lehetőséget kapott arra, hogy járjon a vízen, hogy megsegítse, tanítsa és megérinthesse őt a Mester. Felismerte a vízen feléjük közeledő Jézust, és meglátta a lehetőséget, hogy csatlakozzon hozzá. 

Ha Péterhez hasonlóan mi is hittel lépünk, akkor ajtót nyitunk a munkálkodó Isten számára. Talán feladatokat végzünk el, megtapasztaljuk az egységes csapatmunka olyan eredményeit, amiről önmagunkban még álmodni sem mertünk volna. Talán valaki ránk mosolyog vagy megölel, akinek a nyelvén egy kukkot sem beszélünk. Megkapjuk a lehetőséget, kiléphetünk bátran csónakjainkból, és elindulhatunk Jézus felé. Ha egyszer megtesszük ezt a lépést, soha többé nem leszünk ugyanazok, akik voltunk.

Imádság: : Kegyelmes Urunk, segíts hittel indulnunk, mikor hívásod arra ösztönöz, hogy elérjünk másokat. Ámen.

Ha vízen akarunk járni, ki kell lépni a csónakból. 

J. Ken Stringer (Mississippi, USA)