Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek;  és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes. 

 A nekem adatott kegyelem által mondom tehát közöttetek mindenkinek: ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint.  Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata,  úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai.  Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk,  ha valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban,  a buzdító a buzdításban, az adakozó szerénységben, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel.

Róm 12,1-8.

JELZŐTÁBLÁK

Jézus így válaszolt: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. (Jn 14,6)

Mostanában történt, hogy a munkából hazamenet elvittem néhány könyvet egy ügyfélnek. Azt hittem, tudom a főútra visszavezető utat, és az útjelző táblákra egyáltalán nem figyeltem. Miután saját tájékozódó-képességemben bíztam, jó nagy kerülőutat kellett tennem, és sok időt elvesztegettem. 

Később eltöprengtem ezen az eseten, és ráébredtem, hogy milyen sokszor saját tájékozódó-képességemre hagyatkozom. Szégyenkezem, hogy mivel nem Jézusra támaszkodom, hogy ő mutassa meg az irányt, megbotlom az akadályokban. Nem nézek Istenre, hogy megmutassa nekem az igazságot minden körülmények között, és az élet tökéletes útjaira vezessen. 

Azóta igyekszem minden egyes döntésemnél az Úrra bízni magam, kérve őt, igazítson el, melyik úton kellene mennem. Imádsággal kezdve napom, tanulmányozva Isten igéit és elgondolkozva rajtuk, és aztán nyugodtan meghallgatva Isten útmutatását már nem cselekszem ösztönösen. Ehelyett megtapasztalom azt a nyugalmat, amit az a tudat ad, hogy a jó úton járok. Ha elfogadjuk Urunk irányítását, biztosak lehetünk, hogy szolgáló, Isten kegyelmében bővelkedő életünk lesz.

Imádság: : Drága Istenünk, add meg nekünk a kegyelmet, hogy kövessük irányításod és útmutatásod! Ámen.

Hol találom meg Isten iránymutatását életemben? 

Renny Stoltz (Gauteng, Dél-Afrika)