Akkor Péter odament Jézushoz, és ezt kérdezte tőle: "Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még hétszer is?"  Jézus így válaszolt: "Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is.  Ezért hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki számadást akart tartani szolgáival.  Amikor hozzákezdett, vittek eléje egy szolgát, aki tízezer talentummal volt adósa.  Mivel nem volt miből fizetnie, megparancsolta az úr, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és mindenét, amije van, és fizessen.  A szolga erre leborult előtte, és így esedezett: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked.  Az úr pedig megszánta a szolgát, elbocsátotta, és elengedte az adósságát.  Amikor azonban eltávozott az a szolga, összetalálkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, fojtogatni kezdte, és ezt mondta neki: Fizesd meg, amivel tartozol!  Szolgatársa ekkor leborult előtte, és így kérlelte: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked.  De az nem engedett, hanem elmenve börtönbe vettette őt, amíg meg nem fizeti tartozását.  Amikor szolgatársai látták, hogy mi történt, nagyon felháborodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mindazt, ami történt.  Akkor magához hívatta őt ura, és így szólt hozzá: Gonosz szolga, elengedtem minden tartozásodat, mivel könyörögtél nekem. Nem kellett volna-e neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad?  Ekkor haragra lobbant ura, és átadta őt a hóhéroknak, amíg meg nem fizeti neki az egész tartozást.  Így tesz majd az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátotok, mindenki az ő atyjafiának."

Mt 18,21-35.

MÁSOKNAK MEGBOCSÁTANI

Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban.

(Ef 4,32)

Vasárnap reggel volt. Ideje istentiszteletre menni. Férjem elkészült a két nagyobb gyermekkel, és elindultak. Én hátramaradtam; túl sértett és haragos voltam ahhoz, hogy elkészüljek, felöltöztessem kisbabánkat, és csatlakozzam hozzájuk. A gyülekezetben ért sérelem miatt viselkedtem így. Keserű és megbántódott voltam. Isten tudta, hogy jogom van sírni. Úgy döntöttem, otthon maradok, és jól kisírom magam. 

De egy hangot hallottam a szívemben: "Bocsáss meg!" Megtorpantam, megdöbbentem. Tudtam, kinek a hangját halottam. Isten finoman noszogatott. Nem volt könnyű, de sikerült idővel, Isten segítségével megbocsátanom. 

Most, 80 évesen, visszatekintve látom, hogyan áldotta meg és irányította életemet Isten. Az elmúlt 50 évben mindig szükségem volt az egyszerű parancsra: "Bocsáss meg!". Panaszkodom, halogatom, de Isten segítségével végül megbocsátok. Amikor az Úr imáját mondom: "Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek", tudom, mit kell tennem. A béke és a vigasz, mely Isten jelenlétéből fakad, megéri a fáradságot. Szeretettel megbocsáthatunk másoknak, mert Krisztus szeretett és megbocsátott.

Imádság: : Drága Urunk, köszönjük az igét, a Bibliát, és köszönjük szavaidat, melyeket szívünkbe adsz. Ámen.

Kinek kell megbocsátanom? 

Joyce Woeste (Iowa, USA)