Amikor Aháb elmondta Jezábelnek mindazt, amit Illés tett, és hogy a prófétákat megölte karddal,  Jezábel követet küldött Illéshez ezzel az üzenettel: Úgy bánjanak velem az istenek most és ezután is, hogy holnap ilyenkorra azt teszem veled, ami azokkal történt!  Illés megijedt, elindult és elment, hogy mentse az életét, és elérkezett a júdai Beérsebába. Legényét ott hagyta,  ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt, és ezt mondta: Elég most már, URam! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél!  Azután lefeküdt, és elaludt a rekettyebokor alatt. De egyszer csak egy angyal érintette meg, és ezt mondta neki: Kelj föl, egyél!  Amikor föltekintett, látta, hogy a fejénél forró kövön sült lángos és egy korsó víz van. Evett és ivott, majd újra lefeküdt.  Az ÚR angyala másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta: Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted!  Ő fölkelt, evett és ivott, és annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig. 

 Itt bement egy barlangba, és ott töltötte az éjszakát. Egyszer csak így szólt hozzá az ÚR igéje: Mit csinálsz itt, Illés?  Ő így felelt: Nagyon buzgólkodtam az ÚRért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni. Az ÚR ezt mondta: Jöjj ki, és állj a hegyre az ÚR színe elé! És amikor elvonult az ÚR, nagy és erős szél szaggatta a hegyeket, és tördelte a sziklákat az ÚR előtt; de az ÚR nem volt ott a szélben. A szél után földrengés következett; de az ÚR nem volt ott a földrengésben.  A földrengés után tűz támadt; de az ÚR nem volt ott a tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott.  Amikor Illés ezt meghallotta, palástjával eltakarta az arcát, kiment, és megállt a barlang bejáratánál. Egy hang pedig így szólt hozzá: Mit csinálsz itt, Illés?

1Kir 19,1-13.

MEGHALLANI A SUTTOGÁST

A földrengés után tűz támadt; de az Úr nem volt ott a tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott. (1Kir 19,12)

Mint sokan mások, már tapasztaltam kimerültséget, csüggedést és depressziót. A nehéz időkben Isten arra bátorított, írjam le egy naplóba lelki tapasztalataimat. Isten nagymértékben megerősített lelki táplálékot és italt kínálva. Utamba támogató barátokat és bíztató igeverseket helyezett. Mikor legsebezhetőbbnek érzem magam, igazából akkor vagyok legfogékonyabb és nyitottabb Istenre. 

Mint Ézsaiás, általában arra várunk, hogy Istent a megrázó szélviharokban, földrengésekben vagy tűzben lássuk. A nagy mélységek és magasságok láthatóan jelzik Isten munkáját. De ennél gyakoribb, amikor Isten halkan és szelíden szól. 

Erre rájönni, az évek hosszú sora óta vezetett lelki naplóm segített. Mikor öt évvel ezelőtt visszaolvastam, azt fedeztem fel, hogy nagyon küzdöttem az imádkozással. Több különböző módszert is kipróbáltam, de mindig úgy éreztem, csak a levegőbe beszélek. Ézsaiáshoz hasonlóan Isten rajongói is lehetünk, de mégsem halljuk és értjük beszédét. A szavak áradata helyett egyszerűen csak leülhetünk Isten lába elé, hogy figyelmesen hallgassuk a "halk és szelíd" hangot.

Imádság: : Istenünk segíts, hogy még a megpróbáltatások idején is befogadóak legyünk. Ámen.