2019. október 17. – Csütörtök

Jézus egy lakomán így korholta a farizeusokat: „Jaj nektek, akik síremléket építetek azoknak a prófétáknak, akiket a ti atyáitok megöltek! Ezzel is csak azt igazoljátok, hogy helyeslitek atyáitok cselekedeteit, és egyetértetek velük: azok megölték őket, ti meg sírt készítetek nekik. Nem hiába mondja Isten bölcsessége: Prófétákat és apostolokat küldök hozzájuk. Némelyeket közülük megölnek, másokat üldözni fognak. E nemzedéknek számot kell adnia minden próféta véréről, amelyet kiontottak a világ kezdetétől, Ábel vérétől egészen Zakariás véréig, akit az oltár és a templomépület között megöltek. Igenis, mondom nektek: felelősségre vonják mindezért ezt a nemzedéket. Jaj nektek, törvénytudók! Lefoglaltátok a tudás kulcsát. Magatok nem mentetek be vele, az odaigyekvőket pedig megakadályozzátok.” Amikor ezeket elmondta nekik, az írástudók és a farizeusok nagy felháborodásukban különféle kérdésekkel kezdték faggatni. Azon fondorkodtak, hogy rajtakapják valami olyan kijelentésén, amellyel vádolhatják.

Lk 11,47-54

Elmélkedés:

Továbbra is a Jézust vendégül látó farizeus házában vagyunk, ahol az Úr folytatja beszédét. Egyre keményebb hangon bírálja azokat a farizeusokat és írástudókat, akik látszólag ugyan megtartják a mózesi törvényt, de valójában nem ismerik annak lényegét. Vádként fogalmazza meg, hogy mind korának nemzedéke, mind elődeik felelősek azért, hogy megölik Isten küldötteit, a prófétákat. A felelősség egyrészt kiterjed a gonosz cselekedetre. Könnyebb elhallgattatni egy prófétát, mint hallgatni szavára és megtérni. A megtérés elmulasztásáért szintén felelősséget kell vállalniuk.

Amikor ebben az esetben saját kortársainak felelősségét hangsúlyozza Jézus, akkor nem arra gondol, hogy az elődeik által elkövetett bűnökért tartoznak felelősséggel, hanem arra, hogy ők is ugyanabba a hibába fognak esni, mint atyáik. Ezzel Jézus utalást tesz saját sorsára, ami hamarosan be fog következni. Kortársai ugyanis nemsokára őt fogják elutasítani, elítélni és megölni, s ez valóban meg is történik, amikor Pilátustól a halálos ítélet kimondását és Jézus keresztre feszítését követelik. Mindez annak a következménye, hogy ők is elmulasztják a megtérést, pedig Jézus nekik is az irgalmas Atya üzenetét hirdeti.

Ahogyan nekem is. Meghallom-e Jézus jószándékú figyelmeztető szavát és annak hatására megbánom-e bűneimet?

© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenem, a te szereteted kormányozza bennem a képességeket és tetteimet, irányítsd munkámat, pihenésemet, jártamat és keltemet tetszésed szerint. A te szereteted égjen a szívemben, fenyítsen és vigasztaljon, alázzon meg és emeljen föl, égesse el tökéletlenségeimet és tartsa meg egész bensőmet a veled való kapcsolatban és a tökéletes engedelmességben. Lemondok a saját akaratomról; vezérelj azon az úton, mely neked tetszik, vezess, aki által akarsz, csak te légy az én mesterem.

https://evangelium.katolikus.hu/