HIT REMÉNY SZERETET

NYUGDÍJBAN?

6 éve | Miclausné Király Erzsébet | 0 hozzászólás

Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, mindmáig hirdetem csodáidat.

Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek.

Istenem, igazságod a magas égig ér, mert hatalmas dolgokat vittél véghez. Van-e hozzád hasonló, Istenem?

Sok nyomorúságot és bajt láttattál velem, de újra megelevenítesz, még a föld mélyéből is újra fölhozol engem.

Igen naggyá teszel, hozzám fordulsz, és megvigasztalsz.

Zsolt 71,17-21.

NYUGDÍJBAN?

Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek. (Zsolt 71,18)

Néhány évvel ezelőtt nyugdíjba mentem - miután felnőtt életem java részét munkával töltöttem. Eleinte nagyon élveztem, ahogy reggelente a teraszon a kávémat szürcsölve integettem a munkába igyekvő szomszédaimnak. Ezt az eufórikus érzést azonban nemsokára a nyugtalanság és az unalom érzése váltotta fel. Rájöttem, hogy ahhoz, hogy a nyugdíjas éveimet élvezni tudjam, azt a véghez segítő eszköznek kell tekintenem, nem magának a végnek. Nemsokára bibliaköröket és női csoportokat vezettem, segíteni és írni kezdtem. Idővel nyugdíjas napjaim sok hasznos és élvezetes tevékenységgel teltek meg.

Egy olyan korban, mikor a fiatalságot dicsőítik, az idősebb generációt sajnálatra méltó, jelentéktelen embercsoportnak tartják, akik már csak az életük végét várják. A Biblia ezt egészen másképp látja. A zsoltáros valójában azért imádkozik, hogy "késő vénségében is" tovább hirdethesse Isten dicsőségét. Isten szolgálatából sosem vonulunk nyugdíjba. Sok esetben éppen kései éveinkben adódik legnagyobb lehetőségünk a szolgálatra. Életem ma tele van egy csomó olyan tevékenységgel, melyekre fiatalon nem lettem volna képes. Valójában úgy érzem, mintha az életem csak most kezdődött volna.

Imádság: : Atyánk, segíts, hogy úgy tekintsünk az öregedésre, mint az új lehetőségek idejére. Ámen.

Minden nap jó alkalom Istennek szolgálni.

Mary Baird (Texas, USA)