Amikor pedig megtudta Jézus, hogy a farizeusok meghallották, hogy ő több tanítványt szerez és keresztel, mint János -  bár maga Jézus nem keresztelt, hanem a tanítványai - ,  elhagyta Júdeát, és elment ismét Galileába.  Samárián kellett pedig átmennie,  és így jutott el Samária egyik városához, amelynek Sikár volt a neve. Ez közel volt ahhoz a birtokhoz, amelyet Jákób adott fiának, Józsefnek.  Ott volt Jákób forrása. Jézus akkor az úttól elfáradva leült a forrásnál; az idő délfelé járt.  

Egy samáriai asszony jött vizet meríteni. Jézus így szólt hozzá: "Adj innom!"  tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.  

A samáriai asszony ezt mondta: "Hogyan? Te zsidó létedre tőlem kérsz inni, mikor én samáriai vagyok?" Mert a zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal.  Jézus így válaszolt: "Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet."  Az asszony így szólt hozzá: "Uram, merítő edényed sincs, a kút is mély: honnan vennéd az élő vizet?  Talán nagyobb vagy te atyánknál, Jákóbnál, aki ezt a kutat adta nekünk, és aki maga is ebből ivott, sőt fiai és jószágai is?"  Jézus így válaszolt neki: "Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik,  de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne."

 Az asszony erre ezt mondta: "Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg, és ne kelljen idejárnom meríteni."

Jn 4,1-15.

REJTETT SZÉPSÉG

Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van. (1Sám 16,7)

Napközben az út mentén törött üvegdarabokra bukkantam, ami nagyon zavart. Az apró üvegek úgy néztek ki, mintha egy bezúzott szélvédő maradványait szétszórták volna az útpadkán. Azonban ugyanaz az üveg teljesen másnak tűnt, amikor visszatükrözte egy sötétben elhaladó autó reflektorfényét. Az apró üvegszilánkok úgy csillogtak, mint a gyémántok. Meglepődtem, hogy milyen gyönyörűek lettek a korábban zavaró üvegdarabkák egy más megvilágításban. 

Elgondoltam, hogy az érzelmileg összetört emberek hasonlóak ezekhez az üvegdarabokhoz.

Az élet okozta sebek és csalódások miatt keménynek és megkeseredettnek tűnnek, akikkel nehéz kijönni. Ilyenkor rosszul ítélem meg és kerülöm őket, de csak azért, mert nem veszem észre az igazi szépségüket. 

Ha úgy kívánom látni ezeket az embereket, ahogyan Krisztus látja őket, akkor hagynom kell, hogy Isten szeretete keresztül ragyogjon rajtam. Az ő szeretete képes az összetört lelket átformálni, és megvilágítani az igazi rejtett szépséget bennük.

Imádság: : Istenünk, emlékeztess arra, hogy elveszettek és összetörtek voltunk, amikor megfizetted bűneink árát. Taníts úgy szeretni felebarátainkat, ahogyan te szereted őket. Ámen.

Isten szeretetének a fénye segít meglátni a szépséget a sebet hordozó emberek életében. 

Roxanne Csoke (Virginia, USA)

IMÁDKOZZUNK A MEGKESEREDETT EMBEREKÉRT!