Ki választana el minket a Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver?  Hiszen meg van írva: "Teérted gyilkolnak minket nap mint nap, annyira becsülnek, mint vágójuhokat."  De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket.  Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak,  sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.

Róm 8,35-39.

SOSEM VAGY EGYEDÜL

Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok. (Jn 14,18)

Jézus Krisztus éppoly valóságos ma, mint amikor ezen a földön járt. Ha nincs is közöttünk fizikai valóságában, Krisztus folytonos, élő jelenlétét érezzük a Szentlélek által. Rémisztő, amikor nem kedveljük magunkat, vagy amikor a rossz dolgokon elmélkedünk, amiket valaha tettünk. A biztonság hiánya és a bűntudat félelemérzetet, sutaságot, esetlenséget teremthet Krisztus jelenlétében. De segít, ha Urunkra gondolunk, akitt a Szentírásból ismerünk. 

A Róm 5,8 és a 8,35-39 elmondja, hogy az Úr szeret minket.

A Jn 14,18 és a Zsid 13,5 arról beszél, hogy Krisztus sosem hagy el bennünket, és nem mond le rólunk.

A Mt 11,28-ban Krisztus arra hív minket, hogy menjünk hozzá mindnyájan.

Az 1Sám 16,7 és a Lk 24,38 arra emlékeztet, hogy az Úr a szívünkbe lát. 

Krisztus irántunk megnyilvánuló szeretetére gondolok minden szerdán, amikor a helyi börtönben az evangéliumot hirdetem a fegyenceknek.

Sokan közülük távol vannak szülőhazájuktól. Krisztus megvigasztalja, és szerető szavai emlékeztetik őket, hogy ők is Krisztus családjába tartoznak. Hozzájuk hasonlóan én is vigasztalást kapok, tudva, hogy Krisztus feltétel nélkül szeret, és sosem fog elhagyni.

Imádság: : Drága Istenünk, köszönjük, hogy megoszthatjuk veled aggodalmainkat és gondjainkat. Köszönjük, hogy mellettünk állsz, vigasztalsz és vezetsz minket. Ámen.

Ha Krisztust ismerjük, sohasem járunk egyedül. 

Suherman Tjitrasamudra N. (Jakarta, Indonézia)