Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! - mondja Istenetek. 

 Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbűnhődött bűnéért, hiszen kétszeresen sújtotta az ÚR keze minden vétkéért. 

 Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az ÚRnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek! 

 Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá! 

 Mert megjelenik az ÚR dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt. - Az ÚR maga mondja ezt. 

 Egy hang szól: Kiálts! Én kérdeztem: Mit kiáltsak? Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé. 

 Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az ÚR szele. - Bizony csak fű a nép! 

 Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad.

Ézs 40,1-8.

VIGASZTALD NÉPEMET

Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! - mondja Istened. (Ézs 40,1)

Egy hideg decemberi estén kutyámat sétáltattam, csikorgott talpam alatt a hó. A temető felé közeledve, egy távoli sarkában csillogó fényre lettem figyelmes. Kicsit borzongva, de úgy döntöttem, kiderítem, mi az. Egy nem sokkal azelőtt elhunyt férfi friss sírhantja mellett találtam egy kis fenyőfát, fényekkel feldíszítve. 

Elképzeltem az özvegyet, ahogy korábbi karácsonyokat felelevenítve odateszi a kis fát a sírhoz. Nem tudtam nem gondolni arra a kontrasztra, ami otthonom ragyogó csillogása és a gyászoló család üres széke között feszült. Az öröm és vigasz ünnepe valaki számára a szomorúság és gyász ideje lett. 

Amikor Jézus születését ünnepeljük, akkor arra emlékezünk, hogy Krisztus a megtört szívűekhez jött és reményt adott a magányosoknak. Azok a karácsonyi fények emlékeztettek, hogy legyek különösen figyelmes az Isten szeretetére szorult emberek iránt.

Imádság: : Drága Urunk, ma és minden nap Immánuelt ünnepeljük, azt, hogy mindig velünk vagy. Munkáld, hogy a beléd vetett reménységünket megosszuk azokkal, akiknek erre szükségük van. Ámen.

Hogyan tudnám ma Isten szeretetét megosztani valakivel, aki magára maradt? 

Susan J. Foster (Connecticut, USA)