Nagy Ferenc:

ÉDESANYÁM

Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.

Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.

A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.

Bánatban, örömben - ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság.
És ha elébed jön könnyes szemű árva,
E szóra felpattan szíved titkos zárja.

Drága vigasztalás ez a a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok,
Ha keblére borulsz és el kinek mondod?

S ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
Virágos sírdombon a könnyed megered.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.

Ez a legforróbb szó, az én legszebb imám,
Amikor kimondom: anyám, édesanyám.

FÜSTBEMENT TERV.jpg

Válasz

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

Jó anyám..jpg

Válasz

A szép szavak is virágok

Szép szavakkal is kifejezheted
az édesanyád iránti nagy szeretetet,
hisz a szavak is éppoly tisztelettel bírnak,
mit azon, virágok mik kezedbe simulnak.

Ha nincs, nálad virág, szóban mondd el azt,
hogy mennyire szereted az édesanyádat,
hiszen a szép, míves szó, a hálatelt beszéd,
úgy hajlik kezébe, mint a vadvirágos rét.

A szép szavak is virágok, szirmot bontanak,
amik jó anyád szívére könnyként csordulnak,
mert a drága jó anyaszív így érti meg azt,
mily kiváltság az, hogy Te az Ő gyermeke vagy.

Kun Magdolna

Válasz

Légy mindnyájunk büszkesége

Minden nagymama azt várja,
hogy átölelje kis unokája,
ölébe hajtsa buksi fejét,
s arra kéri nagyi mesélj!

Drága kis unokám, ha ringatni fog két karom,
az álmaidat, dúdolva neked elhozom.
De most még légy türelmes,
most csak távolról szerethetsz.

Ha az élet ránk nyitja kapuját,
megfőzöm a kedvenc vacsorád.
Addig ismerkedj a világgal,
hogy jó emberré válj majd.

Kis szemeddel, ha majd boldogan kérdezel,
a válaszom nem marad el.
Jóban rosszban együtt leszünk majd,
féltve őrizzük titkainkat.

S ha megkérditek, léteznek e angyalok?
Szeretnek e akkor is, ha rossz vagyok?
S ahogy szürkül az ég,
hajam miért lesz hófehér?

Csak annyit mondok majd, édes kis unokám,
az angyalok mindig vigyáznak rád.
A hajam színe nem számít már,
csak két kezem simogasson soká.

Még oly sok minden előttünk állhat.
Addig is szeress, mert szeretni jöttél a világra.
S ha kinyitja előtted kapuját a nagybetűs élet,
légy mindnyájunk büszkesége!

(Jolie Taylor)

Légy mindnyájunk büszkesége.jpg

Válasz

Nem búcsúzom, csak emlékezem

Nem búcsúzom, csak emlékezem,
hisz még itt vagy velem.
Sírod szomorúan egymagában áll,
belepte a moha is már.

Nem vívsz harcot sorsoddal.
Mosolyodat örök fedél takarja.
A dal mit dúdoltál félbeszakadt.
A legszebb része sajnos kimaradt.

Az éj csendje őrzi álmodat,
míg feletted csillagok táncolnak.
Égő mécsesek kerülnek sírodra.
Mind – mind egy emlék hordozója.

Küzdök sorsommal ahogy Te is tetted.
Bevallom nehéz az élet nélküled.
Hiányzik a szavad, az ölelésed!
Hosszú évek után sem tudlak feledni téged!

Sírod szélén ülve beszélek hozzád.
Úgy teszek, mintha szavam hallanád.
Mennék feléd, de még nem lehet,
gyermekeim fogják kezem.

Drága jó anyám szoríts magadhoz!
Érezzem megint a pillanatot,
ahogy rám mosolyogsz,
ahogy hajamat pajkosan összekócolod.

Drága jó anyám, egyszer az én időm is lejár.
Akkor meghalljuk majd egymás szavát.
Nem búcsúzom, csak emlékezem,
míg élek itt leszel velem!

(Jolie Taylor)

ÁLDÁS ,BÉKESSÉG!.jpg

Válasz

ÉDESANYÁM

Védelmet nyújt hő szíve, karja,
Jósága hibám eltakarja
Tanácsol, táplál, gondoz, szépít,
Hittel lelkemben oltárt épít.

Ha betegség támadja testem,
Imádkozva virraszt mellettem,
Orvoshoz megy, gyógyszert hoz, ápol,
Megfeledkezve önmagáról.

Figyelmeztet és tanít jóra,
Szent Igére, krisztusi szóra,
Nem fárad el javamat tenni,
Boldogságom, üdvöm keresni.

Édesanyám, szeretlek téged,
Hálám, hűségem tüze éget...
Sokáig élj, hogy legyen módom
Minden jóságod meghálálnom.

Az Úr áldjon, vezessen, védjen,
Hogy semmi baj soha nem érjen...
S kívánom, hogy végső óránk ha üt,
A mennyben is legyünk majd együtt.

Dénes Ferenc

Jó anyám..jpg

Válasz

ANYÁKNAPJÁN

Istenünk, légy áldott,
Dicsér szívünk és szánk,
Azért, mert van nekünk
Hívő édesanyánk:

Áldásod add rájuk
Álld meg az életük,
Legyen mindig vidám,
Hangos az énekük.
Hisz ők teszik széppé
Életünk hajnalát.
Virággal köszöntünk
Minden édesanyát.

Varga Erzsébet

Állitsatok szobrot.jpg

Válasz

Az én édesanyám
Galamblelkű asszony,
Életfáján Isten
Sok rózsát fakasszon.
Sugaras a lelke
S a szíve nemesfém
Ez drága színarany
Az meg szelíd napfény.
Megszokott imáját
Mikor mondogatja
Az égben is értem
Jár a gondolata
Én édes jó anyámnak
Földön párja nincsen
Nagy szeretetéért
Mind a két kezével
Áldja meg az Isten.

Válasz

ANYUKÁMHOZ!

Ne légy te bús soha,
légy mindig csak vidám,
legyen fénnyel teli a
a te szíved, Anyám.

A te szelíd lelked,
te kedves alakod
mindig előttem van
s én reád gondolok!

Amikor a lelkem
odabenn kavarog,
mindig és mindenkor
én hozzád szaladok.

Felszáll minden este
könyörgő, halk imám:
– Tartsd meg jó Istenem
Sokáig Anyukám! –

Legyen fénnyel teli
a te szíved, Anyám
ne légy Te bús soha,
légy mindig csak vidám!

Kárász Izabella

Szeretlek édesanyám12.JPG

Válasz

Arany János

MÁTYÁS ANYJA

Szilágyi
Örzsébet
Levelét megirta;
Szerelmes
Könnyével
Azt is telesirta.
Fiának
A levél,
Prága városába,
Örömhírt
Viszen a
Szomorú fogságba:

„Gyermekem!
Ne mozdulj
Prága városából;
Kiveszlek,
Kiváltlak
A nehéz rabságból.

„Arannyal,
Ezüsttel
Megfizetek érted;
Szívemen
Hordom én
A te hazatérted.

„Ne mozdulj,
Ne indulj,
Én egyetlen árvám!
Ki lesz az
Én fiam
Ha megejt az ármány?

„Adassék
A levél
Hunyadi Mátyásnak,
Tulajdon
Kezébe,
Senkinek se másnak.”

Fekete
Viaszból
Nyom reá pecsétet;
Könyöklõn
Várnak az
Udvari cselédek.

„Ki viszi
Hamarabb
Levelem Prágába?
Száz arany,
Meg a ló,
Teste fáradsága.”

„Viszem én,
Viszem én,
Hét nap elegendõ.”
„Szerelmes
Szivemnek
Hét egész esztendõ!”

„Viszem én,
Hozom én
Válaszát három nap.”
„Szerelmes
Szivemnek
Három egész hónap!”

„Istenem,
Istenem,
Mért nem adál szárnyat,
Hogy utól-
Érhetném
Az anyai vágyat!” -

S ahol jön,
Ahol jön
Egy fekete holló;
Hunyadi
Paizsán
Ül ahhoz hasonló.

Lecsapott,
Lecsapott
Fekete szélvészbõl,
Kikapá
Levelét
Az anyai kézbõl.

„Hamar a
Madarat!...
El kell venni tõle!”
Szalad a
Sokaság
Nyomba, hogy lelõje.

Madarat
Nem egyet,
Százat is meglõnek:
Híre sincs,
Nyoma sincs
A levélvivõnek.

Napestig
Az erdõn
Ûzeti hiába:
Éjfelen
Kocognak
Özvegy ablakába.

„Ki kopog?
Mi kopog?
Egy fekete holló!
Nála még
A levél,
Vagy ahhoz hasonló.

Piros a
Pecsétje;
Finom a hajtása:
Oh áldott,
Oh áldott
A keze-irása!”

ÍGY MEGY ÖRÖKRE.JPG

Válasz