Add Uram...!
Segíts, hogy napjaimat egyszerűen éljem,
Ne vakítson el dac, harag, vagy érdem!
Ne azt nézzem, ki miért jött hozzám,
Támaszt tudjak adni, ha szükség van rám!
Ne érdekeljen haszon, pénz, hatalom,
Ne vakítson el fényűző siker, és vagyon.
Adj erőt önzetlenségem bátorságára,
Legyen bennem a szeretet jósága.
S méltósága, a búnak, ha vesztek,
Szomorúságaimban árva ne legyek.
Taníts meg az újrakezdés művészetére,
Az apró kis csodáknak észrevételére.
Engedd, hogy adjak, adjak mindenhová,
Higgyem el, az utak visznek valahová.
S hogy hová? Azt meg sose kérdezzem,
Sorsomnak küldetését meg ne kérdőjelezzem...
Döntéseimet vezesse a tiszta szeretet,
Mellőzni tudjam hiú vágyaim, az érdeket!
Vezess, hogy ledobjam az önzés ruhát,
Boruljon rá testemre alázat kabát!
Add, hogy szigorú ne legyek magamhoz,
Lelkem maradjon hűséges a dalhoz.
Hiszen egy kirakó az élet, kacagó játék,
Ne felejtsem hinni, minden nap ajándék.
Türelmetlenségem gőgje tűnjön el!
Kis lépésekért a szívem lobogjon fel!
Csillogó szemekkel tekintsek az égre,
Legyek én Uram a béke menedéke!
Ámen
-Kerner Mariann verse-
Kommentáld!