CSAK KÖNYV ...
Csak könyv … Neve se más, csak „Könyv” …
A betűk oly egyszerűek benne,
s a lapok oly fekete-fehérek,
mintha valóban csak könyv lenne,
egy könyv a sok között a polcon
és a csendes könyvtárszobákban,
egy könyv, amely oly azonos
millió mással az egyformaságban.
.
Csak könyv …
Lapozgatják fehér gyermek-kezek
s öregek ujja reszket rajta.
Apák és anyák keresik benne,
hogy mit mond jajra és mit mond bajra.
Néha rápereg egy-egy könny is,
ember szívéből kicsordult bánat,
máskor meg annak, aki jól megérti,
egekig zúgó öröme támad.
.
Vihart kelt, ad csendességet,
pöröl, parancsol, törvényt szab keményet,
leleplez, vádol, éget haragja,
ha Isten akarja! Ha Isten így akarja!
S ha úgy akarja, megszólal szépen,
mint édesanya esti mesében.
Ölel és csókol, simogat lágyan …
Így cselekszik a Nagy Úr
egy könyvben – a Bibliában.
.
Csak könyv …
Az örök egy Isten él így benne!
Egy könyvben Ő, a legyőzhetetlen,
közel jön hozzánk, kezünkre száll le,
és élet lesz az emberekben.
Éhesnek kenyér, borúsnak béke
s a bűnbánónak áldott kegyelem …
Egy könyvben, az ősi Bibliában,
Testvérek! – az Isten van velem!
.
Csak könyv? Óh, mennyi több annál!
Hisz azt hirdeti, hogy Isten szeret!
Megragadom, hogy Ő is megragadjon
és élettel töltse be szívemet.
S amikor népek haragra gyúlnak
és remegve forrong a nagyvilág,
hirdetem azt, amit Isten hirdet:
- békéljetek meg egymással!
És magasra emelem a Bibliát!ÁMEN.
/Váradi Lajos verse/
Kommentáld!