Gyere velem, elvezetlek a világ legnépesebb börtönébe. Ebben a börtönben több lakó van, mint ágy. Több fogvatartott van, mint amennyi tányér. Több elítélt van, mint amit a rendelkezésre álló források biztosítani tudnának. Nézzük meg az elítélteket. Túlhajszoltak és alultápláltak.

A falak üresek, az ágyak pedig kemények. Nincs ennél zsúfoltabb és nyomasztóbb börtön a világon, sőt állandóbb sem. A legtöbb börtönlakó soha nem szabadul ki innen. Életfogytig tartó büntetésüket töltik egy nagyon rosszul felszerelt intézményben.

A börtön neve: KELL EGY.

Minden fogvatartottnak kell valami. Akarnak valami nagyobbat. Szebbet. Gyorsabbat. Vékonyabbat. Szűkében vannak valaminek.

Ó, ne gondold, hogy sokat akarnak. Csak EGY dolog kell nekik. EGY új állás. EGY új autó. EGY új ház. EGY új házastárs.

Amikor meglesz ez az EGY dolog, boldogok lesznek. És igazuk van – boldogok lesznek. Amikor megvan az az EGY dolog, akkor elhagyják a börtönt. De aztán... Az új autó illat elillan. Az új állásból régi munka lesz. A szomszéd nagyobb tévét vásárol. Az új házastársnak előjönnek a rossz szokásai. Rövid időn belül az ex-cellatárs visszatér a feltételes szabadlábról.

Hadd kérdezzem meg: börtönben vagy? Ha jobban érzed magad attól, ha többed van, vagy rosszabbul, ha kevesebbed, akkor a válasz: igen. Börtönben vagy, ha a boldogságod attól függ, amit lekötsz, vezetsz, eszel, vagy iszol. Börtönben vagy, ha az örömöd egy házhozszállításnyira, egy átszállásnyira, egy díjnyira, vagy egy átalakításnyira van.

„Természetesen az istenfélelem és az Isten helyes szolgálata valóban nagy haszonnal jár, de csak akkor, ha igazán elégedett vagy mindazzal, amid van" – írta Pál (1 Timóteus 6:6, Egyszerű Fordítás).

Amikor átadjuk Istennek az elégedetlenség ormótlan táskáját, ami mindenben akadályoz, akkor nem csak feladunk valamit, hanem nyerünk is valamit. Isten a batyunk helyett a hála könnyű, tökéletesen ránk szabott, szomorúság-ellenálló táskáját adja nekünk.

Mit fogsz nyerni a megelégedéssel? Lehet, hogy megnyered a házasságodat. Lehet, hogy értékes órákat nyersz a gyerekeiddel. Lehet, hogy visszanyered az önbecsülésedet. Lehet, hogy örömet nyersz. Lehet, hogy hitet nyersz, ami azt mondja: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm." (Zsoltárok 23:1)

Most próbáld lassan mondani: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm."

Még egyszer: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm."

És megint: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm."

Pszt! Hallod? Azt hiszem én igen. Nem vagyok benne biztos... de mintha a börtönajtót hallottam volna kinyílni...