„Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti.”

34. Zsoltár 19. verse

Válaszol-e Isten az imára, vagy csak az egyszerű lélek megenyhítésére szolgál, ha magunkban vagy éppen hangosan elmormogunk valamit? 

Akik gyakorló imádkozók azonnal rávágják, hogy természetesen nemcsak a lélek érzi jobban magát, hanem Isten a kéréseinket is megadja nekünk, ha az a jellemünk épülését szolgálja. De ez nem mindenkinek ennyire egyértelmű. Egy 20 évkörüli lány elmondta, hogy igazi problémát jelent számára az ima. Mit mondjon, hogy mondja, jól fejezze ki magát. Úgy érzi, mintha Istennek elvárásai lennének vele szembe, hogy hogyan imádkozik. Tudja, hogy tisztelnie kell az Urat, de ez kettejük közé egy olyan falat emel, ami miatt úgy érzi, nem tudja megszólítani. Egy másik 30-32 év körüli fiatalember elmondta, hogy gyakorló keresztény, de sokszor bizonytalan az imáival kapcsolatban. A méltatlanság érzésével kezdi az imát, és a felénél mindig abba hagyja, mert úgy érzi, nem tudja elmondani az Úrnak, amit akar bűnössége miatt. Ez azt jelenti, hogy imádkozni nem is olyan egyszerű! Napjainkra az önzőség olyan méreteket öltött, hogy ima közben is magammal foglalkozok, hogy én milyen vagyok! Pedig azzal kellene kezdeni, hogy elismerem Isten milyen hatalmas! 

Jézus tanítása azzal kezdődik, hogy boldogok a lelki szegények. Miért nem a Miatyánkkal? Az imára lelkileg is késznek kell lennünk. Lehet, hogy valamilyen nagy baj segít hozzá bennünket ahhoz, hogy az imáink őszinték legyenek és végre ne csak magunkkal foglalkozzunk.

Megvigasztalja-e az embert, ha imádkozik? 

A zsoltár a fogság ideje után keletkezett. Emberek, akiket elszakítottak az otthonuktól, akiknek ki kellett állni nehéz próbákat így szólnak! Közel van az Úr... ha csak ennyit is olvasnánk belőle, a krisztusvárók beleborzongnak örömükben... Közel van az Úr a megtört szívűekhez. Azokhoz az emberekhez, akik készek Jézuséi lenni, akik lelki szegények, mint én is! Jézus maga mondja, hogy a betegekhez jött, mert az, aki egészséges, annak nincs szüksége orvosra. Akikkel én beszéltem az imádságról őszintén, ők sebzett lelkűek, de én magam is az vagyok, és azok is, akik a zsoltárt írták. 

Barátom, ha te is nehezen imádkozol, vagy úgy érzed, hogy nem vagy méltó arra, hogy megszólítsd Istent, csatlakozz hozzám, aki szintén nem vagyok méltó rá! Ha a hullámok a fejed felett kezdenek összecsapni, akkor kezdesz készen lenni arra, hogy te is boldog lehess, mint én, Jézus Krisztusban imádság által.