"Így lesz az én beszédem, a mely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, a mit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem."

Ézsaiás 55,11

Ha valamit el szeretnénk érni, mit teszünk először? Hangot adunk neki. Megfogalmazzuk, kimondjuk és a szavaink motiválnak másokat és bennünket. Régóta tudjuk, nem mindegy, mit beszélünk. Egy kritikus helyzetben mindig meg kell válogatni a szavainkat. Ilyenkor mindig átgondoljuk a mondandónkat. Ha egy csoport kerül hasonló helyzetbe, csak illetékes embereket akarnak hallani, kérnek fel beszédre, olyanokat akik igazi szónokok.

Akik tanulták, mit, mikor és azt is, hogy hogyan mondják. A közlésünk vigasztalhat, megerősíthet, bátoríthat, segíthet, de tudunk vele bántani és sebezni is.

Nem véletlen, hogy az Írás azt mondja: "Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!" (Példabeszédek 25,11) A kimondott, leírt szónak ereje van, ezért nem mindegy, hogyan használjuk.

Ha az emberi szónak ilyen ereje van, milyen ereje van Isten szavának? Elég, ha belegondolunk a teremtés történetébe: "Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott." (Zsoltárok 33,9) Ahogy Isten mindennek kezdetén azt mondta, hogy "Legyen világosság! És lett világosság." (1 Mózes 1,3) -, úgy hihetjük azt ma is, hogy szavában teremtő erő van, ami képes a káoszból rendet, a halálból életet létrehozni.

Isten beszéde leíratott, mert maga az Úr akarta így. Ez a Szentírás, a Biblia. "Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei." (2 Péter 1,21)

Nincs olyan másik könyv a világon, amely ezzel az igénnyel lépne fel. Vannak szent iratok, mit más népek annak tartanak, de azok egyike sem beszél a teremtő Istenről, annak egyszülött Fiáról, aki az emberek Megváltója és nem jelenti ki, hogy szavai tárják elénk az egyetlen lehetséges utat, amelyen Hozzá juthatunk. Isten szava biztos, egyedi, különleges és olyan szó, amely elvégzi munkáját mindenkor.

Isten szava az Ige. Isten beszéde az Ige. Az Ige azonban nem csupán leírt, vagy kimondott szó, hanem egy személy is, Jézus Krisztus. János evangéliumában a következőket olvassuk: "Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága... Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal." (János 1,1-4 és 14.)

A mi Megváltónk az, aki mindenkor közvetíti az Atya szavát felénk, az emberiség felé. Ezt tette a teremtéskor és ezt tette egész élete során, amikor a földön járt. Isten szava Jézus Krisztus által válik hatalmas erővé, rajta keresztül telik meg élettel.

Az evangéliumok tanúbizonysága által, sőt azokon keresztül vizsgálva érthetjük meg egyedül, kicsoda az Isten! Ezért van az, hogy a Krisztussal való találkozásunk mindig és mindenkorra megváltoztat bennünket.

A szívünk vagy megkeményedik, vagy meglágyul. Vagy elfordulunk Istentől, vagy közelebb kerülünk hozzá. Sajnos van, hogy az ige eltorzított magyarázatai, amit máshonnan hallottunk, akadályozzák, hogy világosan lássuk és értsük Isten jellemét. Ezért fontos, hogy ne mások által keressük Őt, hanem mi magunk, személyesen forduljunk Hozzá. Olvassuk a Bibliát naponta! Imádkozzunk naponta! Tárjuk fel előtte egész szívünk, hogy az Isten beszéde megcselekedje bennünk Isten akaratát: üdvösségre vezessen minket!