„Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.”

Pál levele az efezusiakhoz 4:31-32

Horribilis összeggel tartoztál Neki. Egy életen át tartó munka is kevés lett volna ahhoz, hogy megpróbáld a lehetetlent, és mindent visszafizess. És Ő ezt nagyon jól tudta. Ezért elengedte az egészet. Az utolsó fillérig. És ahelyett, hogy nincstelenül bocsátott volna utadra, még gazdaggá is tett, hogy ne kelljen üres szívvel folytatnod tovább a vándorlást. 

Mert gondolj bele őszintén! Mennyit ér egy ember élete? Mennyit ér a gyermeked élete? Mennyi pénzzel lehetne kárpótolni a hiányát? És mennyit érhet annak az élete, aki az egész világot megalkotta? Annak a léte, aki figyelte a szíved alatt formálódó csöpp lény minden rezdülését. 

És Ő ezt odaadta érted. A Fia életével fizetett a te életedért. A Fia élete volt az ár azért, mert elszakadtál tőle, mert ellensége lettél Neki és atyádfiának. Azért, mert vétkeztél Ellene, a másik ember és önmagad ellen. És ezt a számlát soha nem tudnád kiegyenlíteni. 

Isten a mindent adta érted oda. A számára legdrágábbat azért, hogy neked legyen lehetőséged másként dönteni, tiszta lappal kezdeni. Azért, hogy legyen lehetőséged élni. Vele. 

Ma reggel állj meg egy percre a nagy rohanásban! Vegyél egy mély levegőt, hunyd be a szemed, és adj hálát az életedért! Adj hálát azért, hogy dönthetsz, hogy utad nem egyenesen a kárhozatba visz, hanem van lehetőséged arra, hogy Istent és Vele együtt az örökkét válaszd. Adj hálát azért, hogy átélhetted a kegyelem csodáját, hogy tudod, milyen az, amikor Isten feloldoz bűneid alól, és terhek nélkül élhetsz tovább szabadon. 

Ma reggel fogadd el újból ezt a csodát! Ne akard kiegyenlíteni azt, amit úgysem lehet! Ne akard kiérdemelni Isten szeretetét és megbocsátását, mert ezeket ingyen megkaphatod. Éld inkább a hála életét, és tedd azt, amit Isten tett veled! 

Mutasd ki háládat azzal, hogy törekszel a jóra, az irgalmasságra, a megbocsátásra, hiszen te már átélted, milyen az Isten kegyelme!