„Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.” Péld 31,25

Szerintem génjeimben van az aggódás. Biztosan anyukámtól örököltem. Mint a halványkék szememet, enyhén görbülő mosolyomat.

Fiatalabb koromban nem tűnt fel. Kamaszként sosem értettem, miért nem tud anyu elaludni, amíg haza nem érek. Aztán nekem is lettek kamaszaim, és most rajtam a sor: ülök a díványom, mintha nézném a tévét, de a gondolataim a mentők, kórházak, sőt egy elképzelt temetés körül járnak.

A bölcshöz jött valaki,és így szólt hozzá:

-Halld csak,miket beszél rólad a barátod!

A  bölcs félbeszakította:

-Mielőtt elmondanád,áruld el: megszűrted-e a három rostán?

-Miféle rostákon?

-Először is az igazság rostáján.Megvizsgáltad vajon,hogy igaz-e,amit el akarsz beszélni?

-Nem.Én is csak hallottam másoktól.

A bölcs bólintott,és folytatta:

-Azután átbocsátottad-e az öröm rostáján?Még ha nem is igaz,amit el akarsz mondani,de bizonyára jó nekem,és örömet szerez számomra,nemde?

„Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.”

János harmadik levele 1:4 

Maga a létezésed örömet okoz nekem. El sem tudod hinni, mennyire örültem, amikor megtudtam, hogy már itt vagy velem, bennem, és kevesebb, mint kilenc hónap múlva, ha minden jól alakul, végre szemtől szemben is találkozhatunk. Igen, féltem is. Féltem, nehogy te is visszafordulj, ahogy a testvéred tette. De minden nap, minden egyes mozgásod, minden egyes jól sikerült vizsgálat, ultrahangos felvétel növelte bennem az örömet, és a félelem lassan távozni kényszerült. 

Örülök, mert megszülettél, mert egészséges vagy.

2021. január 3. – Karácsony utáni 2. vasárnap

Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be. Föllépett egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.

„Ezért félelmemben elmentem, elástam a földbe, íme itt van, ami a tied.” Mt 25:25

A valóságshow-k a mai világ őrülete. Különböző amerikai műsorokban megnézheted, hogyan nevelik problémás gyermekeiket a legszigorúbb szülők; ha meguntad a feleségedet, lecserélheted egy időre, mialatt milliók lesik minden mozdulatodat. Már az alkohol- és drogelvonás legintimebb pillanatainak szemlélésére is meghívják az embereket.

Csöngettek.

Riadtan néztem félig megírt igehirdetésemre, megválaszolatlan leveleimre, aztán átleselkedtem a függönyön. Törékeny, görnyedt női alak állt a kertajtó előtt. Feketében.

Szőrmekalapocskája alól kifehérlő haja árulkodott a koráról. Temetés lesz, gondoltam és megnyomtam a kapunyitó zár gombját.

Az előszobában elébe mentem. Amikor rám nézett, ismerősnek tűnt. Hol láttam? A templomban? A városban? Csak meg ne kérdezze: Ugye, tudja ki vagyok?

„Nékem adatott minden hatalom a mennyben és a földön.” Mt.28:18

Újévi fogadalmak.

Mi jut eszedbe erről a két szóról?

Bármerre nézünk ezekben a napokban, a média ontja ránk a kívánatosnál kívánatosabb újévi fogadalmakat. Diéta. Fogyókúra. Testedzés. Külsőd megújítása. Életed megváltoztatása. Új év – új te! Felemelő, nem?

Éveken át nekem is voltak újévi fogadalmaim, de soha nem tudtam betartani őket. Néhány hónapig sikerült, de aztán leálltam.

2021. január 2. – Szombat

Keresztelő János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: „Ki vagy te?” Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” Ezért megkérdezték tőle: „Hát akkor? Talán Illés vagy?” „Nem vagyok” – felelte. „A próféta vagy?” Erre is nemmel válaszolt. Azt mondták tehát neki: „Akkor ki vagy? Mert választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket.

“Mert ő mondja: a kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja.”2Kor 6:2. “Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak.”Prédikátor 3:1. 

Emlékek között kutatok. Lapozgatom a családi albumot. Istenem, hogy repül az idő!

Tegnap még kicsi gyermekek voltunk, ma már felnőttek.

Tegnap még önfeledten játszottunk, ma már nincs időnk játszani, mert más dolgunk is van.