„Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.”

Zsidókhoz írt levél 10. fejezet 24-25. verse

Milyen hatással vannak másokra szavaink és cselekedeteink? A kérdés és a válasz is már-már az általánosnál is unalmasabb.

A vonat éppen befutott a pályaudvarra.A peronon egy kislány várt az "útipoggyászával",egy szatyorral,amelybe a tervezett utazásra egy kis ennivalót csomagolt be.

A kicsi felszállt,és talált egy ülőhelyet egy még nem egészen teli fülkében.Kutatva nézett körül,és megnézte az utasokat,akik azonban mind idegenek voltak.Fáradt volt a hosszú várakozástól,és úticsomagját fejpárnának használta,hogy kissé kipihenje magát.

Amikor jött a kalauz,nagy bizalommal megkérdezte tőle,hogy szabad-e itt aludni.Ő barátságos igennel felelt,de utána látni akarta a jegyet.A kislány Így felelt:

----Nincs jegyem.

Annak pedig, Aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint,... 

Efézusi levél 3:20

Gyakran emlegetjük Isten hatalmát. Mi, hívők többnyire bizakodva és a nehézségek közepette is reménykedve tesszük ezt, míg a nem hívők inkább kételkedéssel: „Ha van Isten, akkor miért olyan a világ, amilyen?

A világon elterjedt egy szokatlan betegség. Akik megbetegedtek, azok szíve egyre kisebb lett, erejük csökkent, vidámságuk alább hagyott. Az orvosok tanácstalanok voltak. Rengeteg orvosságot írtak elő, de semmi nem használt. Még szívátültetést is alkalmaztak.

Az átültetett szív is pár napra a műtét után kezdett összezsugorodni. Tehetetlen félelem fogta el őket. A betegség tovább terjedt.

A nyolc boldogság

Filozófusok, nagy gondolkodók sokat elmélkedtek arról és gyakran fejtegetik, hogy mi az emberi élet célja és értelme. Jézus válasza meglepően egyszerű: az ember életének célja a boldogság. Isten azért teremtette az embert, hogy boldog legyen. Sok mindenben különbözünk egymástól, egyvalami azonban mindannyiunkban közös: a vágy, hogy boldogok legyünk. És Jézus nem titkolja el a boldogság kulcsát, hanem a „hegyi beszéd”-ként ismert tanítás során nyolc boldogság formájában megosztja azt mindenkivel.

„Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek.”

János evangéliuma 15:14 

Ott vannak melletted, ha kéred, és akkor is, ha már kérni sincs erőd. Kitartanak melletted. És te is mellettük. Együtt küzdötök és együtt örültök. Közös a győzelem és osztoztok a kudarcokon is. Van, hogy fájdalmas titkokat osztotok meg egymással, de elhordozzátok azt is, ha a másik csak hallgatni tud. Egy csapat vagytok, mint egy második család

Alig aludt valaki egész éjjel. Juliska, Sanyika, a kicsik, fel-felsírtak álmukban. Mariska, Laci le se vetkőztek, segítettek a tüzet éleszteni. Arcuk már maszatos volt a sok sírástól. Édesanya el se mozdult a betegágy mellől. Olyan rossz volt hallgatni a sok összefüggéstelen, lázas beszédet, látni a nyugtalan hánykolódást, nézni tehetetlenül, hogyan nyújtja ki a halál jeges kezét a felé, aki az egész család védője, fenntartója, kenyérkeresője.

A keresztény az emlékezet embere – hangsúlyozta a Zsidókhoz írt levélből való napi olvasmányt elemezve Ferenc pápa január 27-i homíliájában, amely a Szent Márta-ház kápolnájában tartott reggeli szentmisén hangzott el.

Isten üzenete arra buzdítja a keresztény embert, hogy az életét hármas vonatkozás szerint élje: a múlt, a jelen és a jövő összefüggésében. Az emlékezés azt jelenti, hogy mindenre emlékezünk, a jó és a kevésbé jó dolgokra is, és hogy az Isten színe elé visszük a történelmünket, szépítgetés és rejtegetés nélkül – mondta a szentatya.

"A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt."

Példabeszédek 15,1

Nyugalom, békesség, csendesség. Szinte alig van részünk benne. Izgő-mozgó, izgalmat kereső emberként alig vesszük észre milyen nagy a hiánya az életünkben.

Egyébként is divat a türelmetlenség, a harag és a visszavágás. viccesnek tartjuk, hogy egyes sofőrök már úgy születtek, hogy a kezük a dudán volt, mert csak úgy tudnak létezni.

„Hanem, amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek.” 

1Korintus 2:9-10.

Ha nem vigyázunk, a technikailag fejlett körülményeink között, lassan teljesen elfelejtünk néhány dolgot. Például, elfelejtünk örülni. Figyeld csak meg, nem tudunk énekelni, nevetni, vagy éppen nem tudjuk, mit jelent; ’meghatódni’.

Ferenc pápa: Hagyjuk magunk mögött a múltat, és a mában kövessük Jézust!
2017. január 26. csütörtök 18:04
Január 25-én a szentatya vezetésével közös esti dicsérettel zárták az ökumenikus imahetet a Rómában élő keresztény felekezetek képviselői. A vesperás végén Ferenc pápa Gennádiosz metropolitával és David Moxon anglikán püspökkel együtt áldotta meg a hívőket.

Ferenc pápa homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

A Jézussal való találkozás a Damaszkuszba vezető úton gyökeresen megváltoztatta Pál életét.

„És monda: Ha a te Uradnak Istenednek szavára hűségesen hallgatsz és azt cselekszed, ami kedves az ő szemei előtt és figyelmezel az ő parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód.”

(Mózes második könyve 15. fejezet 26. vers)

Nem tudom háztartási eszközök vásárlásakor ki az, aki alaposan áttanulmányozza a mellékelt használati útmutatót, amiből egyébként egyre kevesebb van, mert töltsd le a netről…

Viszont, ha mégis ráveszi magát valaki és elolvassa (nagyítóval persze, mert apró betűs), valószínűleg a fejét és a hasát fogja, hogy minek kell egy óvodás számára is teljesen evidens dolgokat leírni, mint pl.

A szentatya január 25-én Judit ószövetségi alakjára irányította a hívők figyelmét a szerda délelőtti általános kihallgatáson. Ennek az özvegyasszonynak a hite és bátorsága reményt öntött az emberekbe, minket pedig arra tanít, hogy mindig feltétel nélkül bízzunk Isten jóságában.

A pápa katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

Az Ószövetség által bemutatott nőalakok közül kiemelkedik a nép egyik nagy hősnője: Judit. A nevét viselő szentírási könyv elbeszéli Nabukodonozor király nagyszabású katonai hadjáratát, aki Ninivében uralkodik, és kiszélesíti birodalmának határait a környező népek legyőzésével és szolgaságba döntésével.

„Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét. Mert ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát.”

Pál levele a Galatákhoz 6:2-3

Tudjátok-e, hogy mi az azonos a menny és a pokol között?

Az, hogy minkét helyen egy hatalmas asztal van a középen, megrakva mindenféle finomsággal, ínycsiklandozó falatokkal, ami csak szem-szájnak ingere. Továbbá az is, hogy mindkét helyen az asztal körül állnak az emberek, kezükben egy 2 méteres villával, aminek csak a végét foghatják meg.

„Mert nem oly főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt.”

 (Zsidókhoz írt levél 4. fejezet 15. vers)

A Szentély fennállásának idején a főpap töltötte be a legfontosabb tisztséget. Egyrészt felügyelte és irányította a vallási életet, ő mutatta be a mindennapi áldozatot (2Móz.29:42), másrészt évente egyszer, az engesztelés napján csak ő léphetett be a Szentek Szentjébe (3Móz.16.f.).

Ferenc pápa január 23-án, hétfőn a Szent Márta-ház kápolnájában folytatta a Zsidókhoz írt levél olvasmányainak magyarázatát.

Jézus papságának a csodája, hogy egyszer s mindenkorra feláldozta önmagát a bűnök bocsánatára. Most közbenjár értünk, és visszatér, hogy magával vigyen bennünket az Atyjához (vö.: Zsid 9,15.24–28). Aki azonban a Szentlelket káromolja, az mintegy magát zárja ki annak a lehetőségéből, hogy megbocsátást nyerjen.

Krisztus papságának csodája három mozzanatból áll.

Jó néhány évvel ezelőtt találtam egy nagy sáskát. Arra gondoltam, milyen jó nagy balint lehetne fogni vele, és beletettem egy gyufásdobozba. Miközben tettem bele, valami hozzáért a húrjához, pontosabban a hegedűjéhez, összeért a lába a húrral, és fel­fedeztem ennek a sáskának a csodálatos hangsze­rét.

És akkor döbbentem rá, hogy ez a csoda, akit én a horogra akartam húzni, egy hangszer, Istennek egy cso­dálatos teremtménye, akit az ember ilyen könnyedén elintéz.

„És így szólt hozzám: „Ne pecsételd le e könyv prófétai igéit, mert az idő közel van. Aki gonosz, legyen gonosz ezután is, és aki bűntől szennyes, legyen szennyes ezután is, aki pedig igaz, cselekedjék igazságot ezután is, és aki szent, legyen szent ezután is.”

Jelenések könyve 22. fejezet 10-11. verse

Egy tanteremben a vizsgabizottság, és öt diák, akik tételt húznak. Én vagyok az utolsó.

Nemzeti gyásznapot hirdetett a kormány a mai napra a hétvégi veronai, 16 halálos áldozatot követelő buszbaleset miatt. Miközben egyre több túlélő és elhunyt története válik ismertté, rendőrök szállták meg annak a magyar cégnek a telephelyét, amelyik a francia sítáborba szállította a budapesti gimnazistákat.

A budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium sítáborának busza szenvedett balesetet szombatra virradó éjszaka az olaszországi Verona közelében.

Január 22-én a déli Mária-imához fűzött beszédében a szentatya arra buzdított minket, Krisztusban hívőket, hogy legyünk önzetlenek, és az első tanítványok példája ébressze fel bennük a vágyat, hogy elvigyük az embereknek Jézus örömhírét.

Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim!

A mai evangéliumi szakasz (vö. Mt 4,12–23) Jézus galileai igehirdetésének kezdetét beszéli el. Jézus elhagyja Názáretet, a kis, hegyi falvat, és Kafarnaumban telepszik le, az egyik jelentős, többségében pogányok lakta, tóparti központban, a Földközi-tenger és a mezopotámiai szárazföld kereszteződésében.

„Amikor Jézus meglátta, odahívta és így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál betegségedtől.” Közben rátette a kezét. Az rögtön fölegyenesedett, és dicsőítette az Istent.” Lk 13,12-13

Hallotta a hangját, de nem látta. A környező tömeg eltakarta előle.

Teste hajlott volt, nem tudott felegyenesedni, nyakát nyújtva próbálta megpillantani. És akkor Ő váratlanul magához hívta.

El tudom képzelni, mekkorát dobbant az asszony szíve, majd lassan megindult előre a zsinagógában.

Galileai utak

Harminc kilométer széles és ötven kilométer hosszú föld: Galilea. Palesztina északi részén, a Földközi-tenger partvidéke és a Galileai-tenger között terül el, története pedig összeforrt Izrael népe – a választott nép és más népek, a választott nép és Isten kapcsolata – történetével. Dávid király szakítja el teljesen a kánaánita pogány városállamoktól, az asszírok elfoglalják, és zsidó lakosságát fogságba viszik, Jeruzsálem misszionálja, a hellénizmus kultúrája átmossa, Nagy Heródes és utódai megpróbálják felvirágoztatni, a zsidó nép politikai és társadalmi törésvonalai felszabdalják, Róma megszállja, míg végül a IV.

– Kérdezni szeretnék. Kétszer elvált asszony vagyok. Mindkét házasságom anyám nehéz természete miatt bomlott fel, akivel együtt kellett laknunk. Nem volt más megoldás.

Anyám pedig képtelen volt elvágni a lelki köldökzsinórt, szinte pórázon tartott vele, mint kisgyermek koromban. Azt pedig egyik veje sem tudta elviselni, hogy elsősorban anyám „kislánya” legyek a házasságban és ne feleség.

Merem állítani: mindketten anyám elől menekültek el.

„Ha az Urat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak, nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás. Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.”

Zsoltárok könyve 91:9-12

Olvasod a híreket, és nem térsz magadhoz. 16 halott. És megannyi sebesült. Otthon pedig a rettegő, gyászoló családok, osztálytársak, barátok.

Szükségünk van az életünk megváltoztatására, arra, hogy az új szövetség átalakítsa az életünket – hangsúlyozta Ferenc pápa január 20-án a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmise homíliájában.

A Zsidókhoz írt levél szerzője a napi olvasmányban (Zsid 8,6–13) Jézusról, az új szövetség tökéletes közvetítőjéről beszél, aki „megújítja a szíveket és megváltoztatja az ember gondolkodásmódját”. Ferenc pápa erről a benső változásról elmélkedett.

ÉN: Uram, kérdezhetek Tőled valamit?

ISTEN: Természetesen.

ÉN: Ígérd meg, hogy nem leszel mérges rám...

ISTEN: Ígérem.

ÉN: Miért zúdítottál ma annyi mindent a fejemre?

ISTEN: Ezt hogy érted?

ÉN: Hát, reggel elaludtam.

ISTEN: Igen..

ÉN: Egy örökkévalóságig tartott, míg beindult az autóm.

ISTEN: Aha..

ÉN: Ebédre nem olyan szendvicset kaptam, amilyet rendeltem - így várnom kellett

ISTEN: És

ÉN: Hazafelé lemerült a mobilom épp mikor valaki hívott...

Íme, két idézet a békéről:

„Az ENSZ békefenntartó műveletek használhatnak fegyveres erőt önmaguk, a mandátum és civilek védelmére, különösen olyan helyzetekben, ahol az állam nem képes a biztonság garantálására és a közrend fenntartására.” 

(Idézet: UNIS Bécs ENSZ Központ Az ENSZ-békefenntartók Nemzetközi Napja

2016. május 29. Az ENSZ főtitkára Ban Ki-Mun üzenete: Hőseinkre emlékezve)

„Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom, ahogy a világ adja.

Január 18-án a szentatya Jónás próféta alakját felhasználva a remény és az imádság közötti kapcsolatról elmélkedett a délelőtti általános kihallgatáson. A jelenlévők köszöntésekor többször is kérte, hogy imádkozzunk a keresztények egységéért. Katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

"Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem."

Zsoltárok könyve 32:8

Egy vallástörténeti könyvben olvastam, hogy az ókori Közel-kelet többistenhitű vallásai, tehát az ószövetségi Izrael népét körülvevő vallások (Mezopotámia, Szíria, Hettita, Fönícia, Egyiptom) nem ismerik az „út” fogalmát. Ez a talán első olvasásra jelentéktelennek tűnő dolog mély mondanivalót rejt magában.

„Kicsoda olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bűnt és elengedi öröksége maradékának vétkét?! Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az irgalmasságban! Hozzánk térvén, könyörül rajtunk; eltapodja álnokságainkat. Bizony a tenger mélységébe veted minden bűnünket!”

 (Mikeás könyve 7. fejezet 18-19. vers)

Neked tetszik az, amit a reggelente a tükörben látsz? Nem nagyon? Valamit kéne csinálni a kócos frizuráddal, az egyre több ránccal, a kialvatlanságról árulkodó szem alatti táskákkal, no meg a plusz kilókkal…

Milyen jó, hogy minderre, ma már van megoldás!

Ferenc pápa január 15-én, vasárnap Róma város püspökeként felkereste az olasz főváros északi részén, a Guidonia Setteville környékén fekvő Szűz Mária-plébániát.

A szentatya a közel négyórás látogatás során találkozott a plébániaközösség különféle csoportjaival, majd szentmisét mutatott be, amelyen Keresztelő Szent János tanúságtételéről beszélt, amit minden kereszténynek követnie kell, méghozzá pletykálkodás nélkül. 

A pápát Luigi Tedoldi plébános fogadta.

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.”

Máté szerinti evangélium 11. fejezet 28. verse

„Én megmondtam...” Ismerős a mondat? Senki sem szereti hallani, mégis mindenki mondja. Tanácsból mindig jó sok van. Annyi, hogy már alig győzzük kiválogatni, hogy melyiket is válasszuk.

Január 15-én a vasárnap déli Mária-imádsághoz fűzött beszédében a szentatya a Jézusra mutató Keresztelő János alakját állította a hívők elé. Nyomatékosan felhívta a figyelmet a sok veszélynek kitett gyermekekkel való különleges törődésre is. Beszédét teljes terjedelemben közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai evangélium (Jn 1,29–34) középpontjában Keresztelő Jánosnak ez a mondata áll: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét” (Jn 1,29).

És mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én már meghallgattam.

Ésaiás könyve 65:24

A modern életformában lételemünkké vált a kommunikáció, és megannyi eszköz támogat is ebben bennünket. Bárhol járunk is, igényünk, hogy kapcsolatban maradjunk másokkal és az információk forrásával, ha pedig valami ebben mégis megakadályoz (pl. nincs térerő és ezáltal kapcsolat), akkor nyugtalanná válunk, és kiderül, hogy ez már egyfajta függőség.

„De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem.”

Pál második levele a korinthusiakhoz 12:9

Először csak rázod a fejed, hogy nem. Te ezt nem fogod megtenni, se kedved, se időd nincs hozzá, különben is, miért neked kellene?

"Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!"

Zsoltár 103,2

Igaz év végére szoktuk tenni a leltárt, de év elejére sem árt. No, fogjunk bele!

Mi jó dolog történt velem tavaly? - kérdezhetnéd, aztán meg sorolhatnád: Ez és ez történt, és így és így volt. De nem elég, hogy néhány dolog eszünkbe jut.

Az igazi leltárhoz tételek kellenek és ha ez a leltár az életünkről szól, akkor a tételek életünk különböző területei.

Az életünk a mában zajlik, nem megismételhető módon. Ne keményítsük meg a szívünket, ne legyünk hitetlenek, hanem nyíljunk meg az Úr előtt! A szívünkben dől el ugyanis a jelen – mondta január 12-én a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén a pápa.

„Bárcsak hallgatnátok ma az Úr szavára: „Ne legyetek keményszívűek” – idézte a pápa a Zsidókhoz írt levélből vett olvasmányt (Zsid 3,7–14), majd a jelen és a szív fontosságáról beszélt.

„Atyátok leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek – azt mondja a mindenható Úr !”

2Korintus 6:18.

 Nekem innen hiányzik egy: Ha. Atyátok leszek, ha… Fiaimmá és leányaimmá lesztek, ha…

Persze, mondhatnád: Isten mindenféle „ha” nélkül, feltétel nélkül szeret. Hogy meghalt értünk, hogy megváltott, helyet készített.

Hogy csak el kell fogadnunk ezt a határtalan ajándékot.

Azonban mégiscsak ott van ez a ha. Ugyanis Isten semmit nem szeretne ránk erőltetni, ránk kényszeríteni.

Január 11-én a szentatya a hamis reményektől és a világ által kínált bálványoktól óvott az általános kihallgatás keretében mondott beszédében. Életünkben nemcsak a vagyon, a hatalom, a siker vagy a testi szépség lehetnek bálványok, hanem a magunk gyártotta istenképek is.

Ferenc pápa katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Decemberben és január első felében az adventi és a karácsonyi időt töltöttük, a liturgikus év olyan időszakát, amely újraébreszti a reményt Isten népében.

Egy ember elment levágatni a haját, és megigazíttatni a szakállát. Ahogy a fodrász dolgozni kezdett, kellemes beszélgetésbe elegyedtek. Sok mindenről szót ejtettek, különféle területeken.

Végül szóba került Isten is, mire a fodrász határozottan kijelentette:
- Én nem hiszem, hogy Isten létezik.
- Miért ilyen biztos ebben? - kérdezte a vendég.

Art Buchwald rovatvezető mesélt egy napjáról, amikor egyik barátjával utazott egy New York-i taxiban. Amikor kiszálltak a taxiból, barátja így szólt a sofőrhöz: „Köszönöm az utat! Maga fantasztikusan vezeti ezt a taxit!"

A taxisofőrnek elakadt a szava a döbbenettől egy másodpercre, aztán így szólt: „Mi maga? Valami okostojás?"

„Nem - szólt a férfi.

"Aki bölcs, belátja ezeket, aki értelmes, az megérti. Mert egyenesek az Úr útjai, az igazak járnak rajtuk, a vétkesek elbuknak rajtuk." 

Hóseás 14.10

Hóseás könyve ezzel az utószóval zárul. Hogyan lehetne összegezni azt az üzenetet, amire az utolsó vers azt mondja: "aki bölcs, belátja ezeket"? Talán a 14. fejezet 2. verse egy ilyen összegzés: "Térj meg, Izráel, Istenedhez, az ÚRhoz, mert bűnöd miatt buktál el!" 

Olvassuk el Hóseás könyve 14.

Rendező és főszereplő: az Atya

„Ne, ne így, inkább te meríts alá engem, de ne is állj bele ebbe a szennyes vízbe, ebbe mosta mindenki a bűnét! Én állok bent, te a partról alámerítesz, a háttérben bűnbánó tömegek – és most vedd elő a szórólapátodat!” – hangozhatna Keresztelő („Alámerítős”) Jánostól. Mert ő így beszélt Jézusról, így várta, hogy eljön, és beáll a színbe. Jézus most valóban eljött, ám a bűnbánók sorába állt be.

Azon a délutánon leszakadt az első hó, kavargott, ellepett mindent egy pillanat alatt és még azután sem akarta abbahagyni. Klára néni nyugtalanul járkált föl-alá kis paneljében, végül mindig az ablaknál kötött ki.

Megpróbálta kinyitni, hogy kinézhessen, de éppen csak résnyire nyitotta, a szél máris nekifeszült, hogy bedöntse, és rémisztően süvített. Klára néni becsukta, olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudta, és hálát adott az égnek, hogy nem lökte fel a vihar az ablaktáblával együtt.

Mit látsz, ha az újévre tekintesz? Mindannak ellenére, amit a világban látunk, nekünk mégis van okunk az optimizmusra. Ennek az alapja pedig az isteni szeretet.

A Benne való hitünk az eszköz, amin keresztül az életünkre árasztja mindazt a jót, amit eltervezett számunkra. Minden egy egyszerű kérdésre szűkíthető le: Hiszed-e, hogy Isten azt akarja, hogy megtapasztald és élvezd az áldásait?

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a Katolikus Egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia („epiphania Domini”, az „Úr megjelenése”) néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Giotto: Epifánia 
(1320–25, Metropolitan Művészeti Múzeum, New York)

Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án már a gnosztikus Bazilidesz (2. század) követői megünnepelték Jézus keresztségét, mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává.

Pár napja léptünk át az újabb évbe. Hetekkel korábban sokan lázban égtek, mit vegyenek, hova, kihez kell elmenni, kit ne felejtsenek el megajándékozni.

Idegesség, kapkodás, türelmetlenség és tolakodás jellemezett sok embert. A rádió, televízió ontotta magából a reklámot, mit, hol, mikor, kinek érdemes megvenni, beszerezni, elutazni. Minden mozgásban volt. 

Elérkezett a karácsony, helyükre kerültek az ajándékok, megtörténtek a párperces nagyi-látogatások, kényszeredett mosolyok, letörölt fáradtság-cseppek, és már itt is volt szilveszter.

A 2017-es esztendő első általános kihallgatásán a szentatya a gyermekeit sirató Ráchel alakjáról elmélkedett, és arra emlékeztetett, hogy a sírásból, a szenvedésből remény és új élet fakadhat. Katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai katekézis során egy olyan női alakot szeretnék veletek együtt szemlélni, aki a sírásban megélt reményről beszél nekünk. A sírásban megélt reményről. Ráchelről van szól, Jákob feleségéről, József és Benjámin édesanyjáról, aki – ahogyan a Teremtés könyve elbeszéli – meghal, amikor világra hozza második gyermekét, Benjámint.

„Az úrnak kegyelmességeiről emlékezem, az úr dicséreteiről mind a szerint, a mit az úr velünk cselekedett; az Izráel házához való sok jóságáról, a melyet velük cselekedett irgalma és kegyelmének sokasága szerint.”

Ézsaiás 63:7

Amilyen zűrös magánélete volt VIII. Henrik angol királynak (1509-1547), olyan kusza politikai örökséggel kellett megküzdenie a gyerekeinek.

Amikor 1558-ban, 25 évesen Erzsébet elfoglalta Anglia trónját (1558-1604), politikailag megosztott, vallásilag ellenséges pártokra szakadt országot örökölt, ahol udvari intrikákkal, vagy éppen összeesküvésekkel kellett a fiatal királynőnek szembe néznie.

A Szentszék január 2-án hozta nyilvánosságra azt a levelet, amelyet a szentatya aprószentek ünnepén (dec. 28-án) küldött el valamennyi püspöknek. Azt kéri, hogy hallják meg a gyermekek sírását, tudatosítsák sanyarú életkörülményeiket, és tegyenek meg mindent életük és boldogságuk előmozdításáért.

Ferenc pápa levelét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves Testvérem!

Ma, a szent ártatlanok [aprószentek] napján, miközben szívünkben még ott visszhangzanak az angyal pásztorokhoz intézett szavai: „Nagy örömet hirdetek nektek, mely az egész nép öröme lesz: ma Üdvözítő született nektek Dávid városában” (Lk 2,10–11), szükségét érzem, hogy írjak neked.

„Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.”

 (Példabeszédek könyve 18. fejezet 21. vers)

“Egy építkezésen, amikor megszólalt a jelződuda, a munkások egy kupacba letelepedtek, hogy megebédeljenek. Sam minden alkalommal kinyitotta az ételhordóját és panaszkodni kezdett: - Hogy a ménkű verje meg! Ez nem lehet igaz, már megint mogyoróvajas-lekváros kenyér. Utálom a mogyoróvajas-lekváros kenyeret!

„Íme, én angyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem.”

Mózes második könyve 23. fejezet 20. verse

Az emberek számára mindig szükség van némi bátorításra, útmutatásra vagy valós ígéretekre. Nem volt ez máshogy Izrael életében sem. A nép a pusztában vándorol és honfoglalásra készülnek.

Kedves Testvérek: csodálatos könyv a Biblia. Nem ok nélkül nevezik az élet könyvének. Minden élethelyzetre van benne irányadás, útmutatás. Isten áldott iránytűként adta kezünkbe a Bibliát hogy miként a pusztába eltévedt vándorok ennek az iránytűnek a nyomán haza találjunk az atyai házba.

Most egy olyan igeszakaszt választottam mely a bánkódóknak, szomorkodóknak és gyászolóknak nyújt lelki vigasztalást a földi élet zajos viharos eseményei között.

Zsúfolt életünkben is nap mint nap szakíthatunk időt egy kis kedvességre. Adunk ehhez 31 egyszerű tippet

Írta Lisa Bendall

Fotó: Shutterstock

Szokásos hétköznap van, és az otthoni irodámban a szokásos teendőimmel foglalatoskodom: tényeket ellenőrzök, írok, telefonálok, közben néhány adag ruhát kimosok a géppel.

E feladatok végzése közben az elektronikus levelezőpartnereim támogatásával segítek egy anyukának megtalálni azt a kutyát, amelyik nemrég megharapta a gyermekét.

A szentatya az új év első napján is elimádkozta a szokásos vasárnap déli Mária-imádságot a Szent Péter téren egybegyűlt hívekkel. Köszönetet mondott Szűz Máriának, aki közreműködött az üdvösség művében, és megemlékezett az isztambuli terrorcselekmény áldozatairól.

Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Az elmúlt napokban imádó tekintetünket Isten Fiára emeltük, aki Betlehemben született, ma pedig, Isten szent anyjának főünnepén, szemünket az anyára szegezzük, de mindkettejüket egymással való szoros kapcsolatukban szemléljük.

Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.

2. Korinthusi levél 5:17

Valószínűleg minden emberben megfogalmazódik az élete egy pontján, hogy milyen jó lenne az egészet előröl kezdeni, immár bölcsebben és ennek révén a hibákat elkerülve, nem megismételve. Jó lenne, de az élet természetéből következik, hogy ez ilyen formán lehetetlen.