A felséges Istenhez kiáltok, Aki véghezviszi szándékát énbennem.

57. zsoltár 3. verse, angol fordítás szerint

Látnod kellene, mennyi félig kész alkotás van a műtermemben. Szerte széjjel hevernek. Eszembe jut valami, készítek egy gyors vázlatot, majd a figyelmem más felé fordul, talán egy korábban elkezdett festményt folytatok, vagy valamilyen határidős munkát igyekszem befejezni. Néha visszanyúlok a vázlatokhoz, de leginkább valamelyik halom tetején pihennek ezek a megkezdett festmények.

A János 11:25-ben Jézus ezt mondta: „Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él.”

Amikor a hitedet Jézusba veted, megtapasztalod az Ő feltámadási erejét. Életre kel a szellemed, ami azt jelenti, hogy újjászületsz. Ugyanígy, bármi, amit „Belé” helyezel életre kel. Ő az élet forrása, és amikor a reményedet Belé veted, a remény életre kel. Amikor a hitedet Belé veted, a hited életre kel. Amikor az álmaidat Rá bízod, az álmaid életre kelnek.

2020. március 31. – Kedd

A Sátoros-ünnep alkalmával Jézus így beszélt a farizeusokhoz: „Én elmegyek, és ti hiába kerestek, mert meghaltok bűneitekben. Ahova én megyek, oda ti nem jöhettek.” A zsidók erre tanakodni kezdtek: „Csak nem akarja megölni magát, hogy ezt mondja: Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek”? Jézus így folytatta: „Ti innen alulról vagytok, én felülről vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok. Azért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben, mert nem hiszitek el rólam, hogy ki vagyok: ezért kell meghalnotok bűneitekben.” Erre megkérdezték: „De hát ki vagy te?” Jézus azt válaszolta: „Kezdettől fogva az vagyok, amit mondok is nektek.

„Akik benne bíznak, azokhoz jó az Úr, a lélekhez, amely őt keresi. Jó csendben várni az Úrra, mert ő megszabadít.” Siral 3,25-26

Ültem az ágyon, és nyitott tenyeremet felfelé fordítva próbáltam imádkozni. Az én nézőpontomból fájdalmasan rossz volt az elmúlt időszak.

Kifacsart a munkám, a sok gyorsan közeledő, túl gyakori határidő. Pár hónapon belül méhemben kétszer is élet sarjadt, majd hamar el is távozott onnan. Kislányunk a sürgősségire került, betegsége tartósnak bizonyult, és elrabolta éjszakai nyugalmunkat.

Ha békességben élünk, akkor az nem a véletlen műve. Minden nap adódik valami, ami miatt bosszankodhatunk, megsértődhetünk, vagy aggódhatunk. Az élet mindig hoz dolgokat. Bizonyos emberek az idegeidre mennek. Váratlan számlák jönnek. Egy családtag bekerül a kórházba.

Ha arra vársz, hogy minden körülményed megoldódjon, mielőtt abbahagyod az aggódást, hogy végre békességed legyen, akkor életed végéig várhatsz. Isten soha nem ígérte, hogy meg fog őrizni minket minden nehézségtől.

Sokkal több értelme van az életnek, ha tudod, mi a célod.

-Képzelj el egy kalapácsot! Arra tervezték, hogy szögeket üssön be. Ezért hozták létre. Most képzeld el, hogy sosem használják a kalapácsot. Csak ott hever a szerszámosládában. A kalapácsot ez nem zavarja.

De most képzeld el ugyanezt egy lélekkel, valamivel, aminek öntudata van. A napok telnek, és ő csak ott hever a dobozban.

2020. március 30. – Hétfő

Egy alkalommal Jézus így beszélt a templomban egybegyűlt zsidókhoz: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”

A farizeusok erre azt mondták: Te önmagadról tanúskodsz. Tanúbizonyságod nem érvényes.”

Jézus így válaszolt: „Igaz, hogy én önmagamról tanúskodom, mégis érvényes a tanúságtételem, mert tudom, honnét jöttem és hová megyek. Ti ellenben nem tudjátok, honnét jöttem és hová megyek.

Máté 12:22

Akkor egy vak és néma ördöngőst hoztak ő eléje; és meggyógyítá azt, annyira, hogy a vak és néma mind beszél, mind lát vala. És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajjon nem ez-é Dávidnak ama Fia? A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével. Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nékik: Minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, amely meghasonlik magával.

„Ne törtessünk kihívóan s egymásra irigykedve hiú dicsőség után.” Gal 5,26

Elvárhatnátok tőlem, hogy gyorsabban tanulok.

Hát nem. Már megint ugyanott tartok. Most épp a próbafülkében. A kíméletlenül éles fényben. Rajtam az a bizonyos divatos szabású-stílusú ruhadarab, mely XY-on olyan jól áll.

Rajtam kevésbé.

Ezen a csípőn, ebben az életkorban, ilyen bőrszínnel.

Próbálom utánozni, amit aranyosnak, menőnek, elegánsnak, modernnek, hatásosnak látok valakin.

Hallottam egy történetet egy fiatal párról, akik költözködés közben az ágymatracukkal együtt a liftben ragadtak. Egy órát kellett a liftben várakozniuk, mire jött a segítség.

Már a költöztető teherautó felé igyekeztek az ágymatraccal, amikor zajt hallottak az épület felsőbb részéről. Felnéztek, és megpillantottak egy három év körüli kisfiút, aki a harmadik emeleti erkélyrácson játszott. Próbálták meggyőzni, hogy másszon vissza, de nem figyelt rájuk.

Abban az időben: Jézus kiment az Olajfák hegyére. Kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köréje sereglett, ő pedig leült, és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, és vádolhassák.

2020. március 29. – Nagyböjt 5. vasárnapja

Abban az időben Lázár testvérei megüzenték Jézusnak: „Uram, nézd, beteg, akit szeretsz!” Amikor Jézus meghallotta ezt, így szólt: „Ez a betegség nem halálos, hanem Isten dicsőségére fog szolgálni, hogy az Isten Fia megdicsőüljön.” Jézus szerette őket: Mártát, Máriát és Lázárt. Amikor tehát meghallotta, hogy Lázár beteg, két napig ott időzött még, ahol volt, aztán így szólt a tanítványokhoz: „Menjünk el ismét Judeába!”

Amikor Jézus megérkezett, Lázár már négy napja a sírban feküdt.

„Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam” Zsolt 139,15a

Csodálatos, ahogy Isten az üzeneteit küldi – néha csendesen, lágyan, máskor hirtelen és váratlanul. Elmesélem, hogyan oktatott engem legutóbb egy hétvégi ifjúsági lelkigyakorlaton, amit én tartottam a templomunkban.

Egyik esti közös program alatt láttam, hogy egy tizenhárom év körüli lány kinn üldögél egyedül az előtérben. Leültem mellé, és megkérdeztem, miért nincs benn a többiekkel.

A bibliai Izmael története elég komplikált. Ábrahám és Sára ígéretet kaptak Istentől, hogy fiúk fog születni, de ők türelmetlenek voltak és a saját kezükbe vették a dolgokat.

Izmael egy „hiba” volt: viszályokat hozott és diszfunkcionálissá tette a családot. Azonban Isten még Izmaelt is megáldotta: „Izmael dolgában is meghallgatlak: megáldom őt, és nagyon megszaporítom és megsokasítom utódait” (1 Mózes 17:20). Érdekes módon, éppen Izmael leszármazottai jelentek meg a megfelelő pillanatban, és mentették meg Józsefet, Ábrahám dédunokáját, a biztos haláltól, ami a gödör mélyén várt rá, amikor a testvérei elárulták (1 Mózes 37).

2020. március 28. – Szombat

Amikor Jézus a jeruzsálemi templomban tanított, szavainak hallatára a nép közül egyesek felkiáltottak: „Ez valóban a Próféta.” Mások meg azt mondták: „Ez a Messiás.” Voltak azonban olyanok, akik megkérdezték: „Hát Galileából jön a Messiás? Az írás szerint nemde Dávid családjából és Dávid városából, Betlehemből kell jönnie a Messiásnak?” Erre szakadás támadt a nép között. Néhányan el akarták őt fogni, de senki sem mert rá kezet emelni.

„Jézus így szólt hozzá: „Menj, a hited meggyógyított.” Nyomban visszakapta látását, és követte az úton.” Mk 10,52

Nem igazán szeretem a hétfőket, de ezen a reggelen, még a szokásosnál is jobban utáltam ezt a rettegett napot.

Alighogy magamhoz tértem egy nyugtalan éjszaka után, gondolataim máris az előttem álló hét körül kezdtek kavarogni. Hideg szorítást éreztem a szívem körül, s csak arra tudtam gondolni, bárcsak már péntek lenne.

Legtöbb ember azért várja a pénteket, mert akkor kezdődik a hétvége, nekem viszont most azt jelentette, hogy ha elérkezik a péntek, nem kell tovább aggódnom, hogy vajon milyen kihívásokkal fogok szembesülni.

Vannak olyan időszakok, amikor minden a helyére kerül, és úgy érzed eljött a te időd.

Azzal a várakozással élsz, hogy Isten valami újat fog kezdeni az életedben. De mi van azokkal az időszakokkal, amikor nem úgy mennek a dolgok, mint kellene, amikor anyagi nehézségekkel kell szembenézned, vagy éppen nem túl jó híreket közölt az orvos? Úgy néz ki, ez nem a te időd. Azonban az a jó hír, hogy Isten arra specializálódott, hogy ezekből az időszakokból is jót hozzon ki.

Van egy felsőbbrendű hatalom, amely a földi dolgokat nemcsak befolyásolja, hanem irányítja. Könyörögni kell, hogy Isten megállítsa a járványt. Az Úr sok mindent könyörületből, irgalomból tesz, amit az emberek könyörgése vált ki.

 Máté 12:9-21

És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba.  És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt. Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?

2020. március 27. – Péntek

A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek. Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem titokban. Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit.

Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta.

(Lukács 10:38)

A kiegyensúlyozottság megköveteli, hogy a prioritásainkat könyörtelenül nagyító alá tegyük. Mert a számunkra fontos dolgok nem csupán elvégzett feladatok és kitűzött célok listája, hanem szívünk vágyának őszinte visszatükröződései. És az elsőbbséget élvező dolgok az időnket, energiánkat, figyelmünket és a tartalékainkat emésztik fel. A helyes és kiegyensúlyozott mérlegelés fontossága Márta életében nagyon szembetűnő.

Amikor előléptetnek, vagy egy különleges személlyel találkozunk, vagy amikor az orvos jó híreket közöl, akkor tudjuk, hogy Isten jóindulata velünk van.

Azonban, amikor kihívásokkal nézünk szembe, és úgy tűnik, a dolgok összeesküdtek ellenünk, akkor nem tűnik úgy, mintha Isten jóindulatát élveznénk. Az, hogy Isten jóindulatát élvezed, nem jelenti azt, hogy nem lesznek akadályok. Isten jóindulata az, hogy ezek a próbák nem fognak legyőzni téged. Isten jóindulata az, hogy a betegség nem vet véget az életednek, Isten jóindulata az, ami megakadályozza, hogy a gyermeked tönkretegye az életét, Isten jóindulata az, ami megvédett a balesetben.

Jól töltöttük az időt...

Két emelet között elromlott az áruházi lift. Az eladók közölték az üzletvezetővel, hogy jó lesz sietni a javítással, mert egy idősebb hölgy szállt be csak, és teljesen egyedül egy vasketrecben? - az ilyen idős embereknél sosem lehet tudni... Az üzletvezető bizonyosságot akart, és lekiáltott a liftaknába:

- Teljesen egyedül tetszik lenni?

- Nem, nem vagyok egyedül! - volt a meglepő és megnyugtató válasz.

2020. március 26. – Csütörtök

Egy alkalommal Jézus ezeket mondta a zsidóknak: „Ha én tanúskodom önmagamról, a saját tanúskodásom keveset ér. Más tanúskodik rólam, (az Atya), és én tudom, hogy igaz az ő tanúsága, amelyet rólam tesz. Ti (Keresztelő) Jánoshoz fordultatok, és ő tanúságot tett az igazságról. Nekem azonban nincs szükségem emberi tanúságra. Ezeket azért mondom, hogy üdvözüljetek. Égő és világító fény volt János, de ti csak ideig-óráig akartatok az ő fényében gyönyörködni.

Mekkora az én hitem? Elég? Miből, kiből áll? Emberekből? Mondatokból? Érzésekből? Eseményekből? Tapasztalatokból? Könyvekből?

Emberek. Vannak negatív hőseim. Ma is érzem a szégyent, amit gyerekkoromban egy pap okozott egy hittanórán, amikor rám szólt egy kételkedő megjegyzésem miatt, hogy ilyet többet meg ne halljon. Hangomat sem hallotta ezután.

Pozitív hőseim is vannak. Például apai nagymamám. Templomba nem járt, Bibliát sem olvasott. Nem játszott velünk soha, nem is beszélgettünk.

Isten kegyelmet adott neked a mai napra. Nem kaptad meg a holnapi napra szóló kegyelmet. Sok ember éli úgy az életét, hogy azon tűnődik, mi lesz öt év múlva.

Minden „mi lesz ha” lepörög az agyukban. Óvatosnak kell lennünk, mert a „mi lesz ha” mindig lehangol. Ha pedig el is jön a „mi lesz ha”, akkor Isten meg fogja adni a kegyelmet, hogy megbirkózzunk vele. Mi lesz, ha semmi jóval nem kecsegtet az orvos? Mi lesz, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy terveztem?

2020. március 25. – Szerda, Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá és így szólt: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!”

Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez.

Ezekben a krízises időkben mindenki úgy szól, mintha végrendelkezne, mintha utolsó mondatait intézné a szeretteihez! Nem tudjuk mit hoz a holnap? Amennyiben búcsúznom kellene, - gyermekeinkre, barátainkra, végrendeletként, mindabból a sok szép dologból, örömből, bölcsességből mit e földön találtam, láttam - ha egyetlen dolgot szabadna kiválasztani, akkor gondolkodás nélkül a mi Urunk Jézus Krisztus főparancsát nevezném meg, adnám át nagy szeretettel szeretteimnek: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!

„A föld széléről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess fel engem a kősziklára, amely túlságosan magas nekem!” Zsolt 61,2

Kihagyod a reggelit. Elkésel a munkából. Elfelejtettél tízórait csomagolni a kisfiadnak. Everestnyi a szennyes a fürdőszobában. Valaki, akit nagyon szeretsz, kórházba került. Nem lesz időd bevásárolni a napi szükséges élelmiszert. Még mindig nem válaszoltál a rengeteg telefonüzenetre, emailre.

Édesanyádnak szüksége van rád.

Márk evangéliumának 4. fejezetében olvasunk a tanítványokról, akiket a viharos tó közepén egy hajóban teljesen magával ragadott a félelem. Végül arra jutottak, hogy felébresztik a békésen alvó Jézust:

„Mester, Mester, ébredj fel! Mindjárt meghalunk!” Jézus felkelt, parancsolt a viharnak és abban a pillanatban mindent átjárt a nyugalom.

Érdekes megjegyezni, hogy ezek a tanítványok látták Jézust, amint meggyógyította a bénát, a leprást és látták számos csodáját is.

Ez a férfi órákon át ült egy étteremben. Miután elment, a pincérnő élete örökre megváltozott

Megható történetről számoltak be a Love What Matters (A szeretet számít) Facebook oldalán pár napja.

Egy Utahban lévő Denny’s gyorsétterem egyik alkalmazottja osztotta meg a nem mindennapi esetet, ezzel a mondattal:

“Ma megismertem egy angyalt”

A történet egy férfiról szól, aki egy nap azzal a kéréssel ment be a palacsintázóba, hogy azt kérte egy egyedülálló anyuka szolgálja ki.

2020. március 24. – Kedd

A húsvéti ünnepekre Jézus fölment Jeruzsálembe. Volt Jeruzsálemben az úgynevezett Juh-kapu mellett egy fürdő, amelyet héberül Beteszdának neveztek. Öt oszlopcsarnoka volt, ahol nagyon sok beteg feküdt: vakok, sánták és bénák. Volt ott egy harmincnyolc éve beteg ember is. Jézus látta, ahogy ott feküdt, és megtudta, hogy már régóta beteg. Megszólította: „Akarsz-e meggyógyulni?” A beteg azt felelte: „Uram! Nincs emberem, aki levinne a fürdőbe, amikor mozgásba jön a víz.

Mindenható Urunk, atyáink Istene!

Hálát adunk neked a világért, amelyben lehetővé tetted az emberiség életét. Hálát adunk a teremtés egész gazdagságáért és csodálatos törvényszerűségeiért. Hálát adunk azért, hogy minden pusztító erő ellenére megmaradtunk, és képesek vagyunk arra, hogy világunkról és önmagunkról új és új felismerésekre jussunk.

Köszönjük, hogy egyénileg és közösségben is harcolhatunk megmaradásunkért és azért, hogy életünk egyre szebb és tartalmasabb legyen.

„Az Úr így szólt Mózeshez: ’Miért kiáltasz hozzám? Parancsold meg Izrael fiainak, hogy induljanak.’” Kiv 14,15

Elővettem egy régi imanaplómat, és igen, ott volt, saját kézírásommal . Egy kérés, amiért éveken át imádkoztam.

Könnyeim elhomályosították a leírt szavakat.

Kibontakozóban volt a válasz imámra. Ez ugye jó hír? De alig öt perce még azon szorongtam, hogy túl nagy a feladat. Reggel, mint a vizsgálatvezetők szokták, nekiszegeztem a kérdést férjemnek:

Biztos vagy benne, hogy menni fog?

Kálvin János genfi reformátor elsősorban nem Isten bosszújának, nem büntetéseként értelmezi a járványokat, a csapásokat (elismeri persze, hogy lehetnek azok is bizonyos helyzetekben, de nem szabad általánosítani!), hanem Istenhez terelő próbatételeknek tekinti ezeket.

Így érvelt hatalmas művében, a Keresztyén Vallás Rendszere, másként az Institutio harmadik fejezetében. A Szentírás ezt mondja:

„Azért fenyít az Úr nyomorúságokkal, hogy el ne kárhozzunk a világgal együtt (1Kor 11,32).

2020. március 23. – Hétfő

Egy alkalommal Jézus Szamariából Galileába ment. Jóllehet maga mondta, hogy a prófétának nincs becsülete saját hazájában, mégis, midőn Galileába érkezett, az ottaniak szívesen fogadták. Látták ugyanis mindazt, amit Jézus az ünnepek alkalmából Jeruzsálemben cselekedett, mert ők is ott voltak az ünnepeken. Így jutott el Jézus újra a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta.

Élt Kafarnaumban egy királyi tisztviselő, akinek a fia megbetegedett.

„Azután így szólt mindnyájukhoz: "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem.” /Lukács 9,23/

„Igen, én követni fogom Jézust.” Örömmel követjük Jézust a Galileai tó körül és lakunk jól ötezer másik emberrel. Iszunk a vízből készített borból. Tapsolunk a vak ember meggyógyításakor, és ámulattal nézzük, ahogy feltámaszt egy embert a halálból. Követjük Jézust mindenhová, kivéve...a kereszthez.

Azokban a napokban: Vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll bűnösökkel, sőt eszik is velük” – mondták. Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik: 

„Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment egy távoli országba.

2020. március 22. – Nagyböjt 4. vasárnapja

Abban az időben Jézus útközben látott egy vakon született embert. A földre köpött, sarat csinált a nyállal, a sarat a vak szemeire kente, és így szólt hozzá: „Menj, mosakodj meg a Siloe tavában.” Siloe annyit jelent, mint Küldött. Ő elment, megmosdott, és amikor visszatért, már látott.

A szomszédok, és akik azelőtt koldusként ismerték, így szóltak: „Nem ez az, aki itt ült és koldult?” Egyesek azt mondták, hogy: „Ez az!” Mások pedig: „Nem, csak hasonlít rá.” Ő azonban kijelentette: „Én vagyok az.” Erre az embert, aki nemrég még vak volt, odavitték a farizeusokhoz.

„Hozzatok méltó áldozatot, és bízzatok az Úrban!” Zsolt 4,5

Be kell vallanom valamit. Sokévi Jézussal-járás után, miközben arra vágyom, hogy Ő töltse be a lelkemet, még mindig gondot okoznak a teljesületlen kívánságaim.

Talán te is így vagy vele. Vágytál már valamire úgy, hogy mindig belenyilallt a szívedbe, valahányszor rágondoltál? Mennyivel szebb lenne az élet, ha megszerezhetnéd azt a valamit. Boldogabb lennél. Elégedettebb. Teljességet és békét hozna az életedbe.

„Ne félj, mert veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, sőt megsegítelek, és igazságom jobbjával támogatlak. Íme megszégyenülnek, és gyalázat éri azokat, akik fölgerjednek ellened. Semmivé lesznek és elvesznek, akik veled perlekednek.” 

Jó reggelt!

Mit szólsz ehhez a kedves, bátorító Igéhez?

Ne félj!

„A félelem bekopogott az ajtón. A remény ajtót nyitott. De nem volt ott senki!” – olvastam valahol.

2020. március 21. – Szombat

Abban az időben az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta: „Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből, amim van.

„Mert mindnyájan Isten fiai /gyermekei/ vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.”

Gal 3,26

Mikor első gyermekem még kicsi volt, gyakran bevontuk vacsora előtt egy butácska játékba. Miután hazajött az apja, és már az asztalnál ültünk, megkérdeztem izgő-mozgó gyermekemet: - Kinek a kicsi fia vagy?

Sosem lehetett előre tudni, mit válaszol, de minden este élvezte a játékot.

Nagyra nyitott szemmel várakoztatott minket, nézett egyikünkről a másikra, míg eldöntötte, melyikünkkel köt pillanatnyi szövetséget.

2020. március 20. – Péntek

Abban az időben egy írástudó megkérdezte Jézustól: „Melyik az első a parancsok közül?” Jézus így válaszolt: „Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.”

Az írástudó erre azt válaszolta: „Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más.

„Tartsatok szent böjtöt, hirdessétek ki, hogy ünnep lesz!

Gyűjtsétek össze a véneket, az ország minden lakóját Isteneteknek, az Úrnak a házába, és kiáltsatok az Úrhoz!” (Jóel 1,14)

A böjtről való vélemények alapvetően két véglet között mozognak. Vannak, akik csupán a böjtölés lelki értelmezésével, spirituális aspektusával hajlandók foglalkozni. A másik véglet pedig nem is akar hallani a böjtölés lelki oldaláról, csak testi böjtöt ismer.

Gyökössy Endre ír le egy történetet, amikor egy asztaltársaságban kijelentik: „ma már csak háromféle ember böjtöl: a sportoló, de azt úgy hívják, edzésterv; a hízásra hajlamos ember, de azt úgy hívják, fogyókúra, valamint a gyomorbajos, azt pedig úgy hívják, diéta.”

Természetesen, az igazság megint csak a két véglet között rejlik.

Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.

(23. Zsoltár 1.vers)

A rossz hírem az, hogy a vihar az életünk realitása. A jó hírem pedig az, hogy a mi Istenünk nagyobb minden viharnál amivel valaha is szembe kell néznünk.

Amikor lányunk Danna, a totyogós időszakában volt, apukájával közösen volt egy kedvenc játékuk. Dan feltette egy magas helyre, majd kitárta karjait, és így szólt: "Ugorj Apához!" Én nagyon aggódtam a játék közben, de Danna nagyon élvezte, és mindig kacagva leugrott apukája karjaiba.

2020. március 19. – Csütörtök, Szent József, a boldogságos Szűz Mária jegyese

Dávid utódai közül Jákobtól született József, aki jegyese volt Máriának, Jézus Krisztus szülőanyjának. Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni. Ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el.

Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma.

(Jeremiás siralmai 3:22)

A rossz hír hallatán megdermedtem. Egyáltalán nem erre a tájékoztatásra számítottam.

"Önnek duktális karcinómája van", magyarázta az orvos, "ami azt jelenti, hogy az emlő tejcsatornáinak sejtjei rendellenes elváltozást mutatnak."

"Kétoldali lumpectomiát, vagyis a daganat eltávolítását javaslom azonnali beavatkozásként."

"Most komolyan?

2020. március 18. – Szerda

A hegyi beszédben Jézus ezt mondta tanítványainak: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony mondom nektek, amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből sem egy i betű, sem egy vessző, hanem minden érvényben marad. Aki tehát csak egyet is eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket, azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában.

Jézus nemcsak az üdvösséget, hanem a gyógyulást is megszerezte

Isten már az Ószövetségben is kinyilatkoztatta, hogy ő a gyógyító, hiszen számos esetben vette le a csapást Izrael fiairól. Az Újszövetségben pedig ezt megerősítette. Az Egyház szolgálata is bizonyította, hogy Isten országa nem beszédben áll, hanem erőben. Ez azt jelenti, hogy Isten megszabadítja a kárhozattól az embereket, és üdvösséget tud hit által adni az embereknek. Ha az ember hisz, akkor Jézus Krisztus vére és élete ráárad az emberre, és eltörli az ember vétkeit.

Az Izrael északi részén elterülő Galileában egy kutató megtalálta azokat a barlangokat, melyekről a zsidó történetíró Josephus Flavius kétezer évvel ezelőtt írt.

Mintegy kétezer évvel ezelőtt, a polgári időszámítás szerinti első évszázadban Joszef ben Mátitjáhu elhagyta a lerombolt fővárost, Jeruzsálemet, és északnak haladva meg sem állt egészen a Galileáig. Joszef egységparancsnok volt, a rómaiak ellen küzdő zsidók egyik vezetője. Nem sokkal később azonban, csupán néhány hónappal a Galileába érkezése után, római katonák elfogták.

„’Ezért a gyermekért imádkoztam, és az Úr teljesítette kérésemet, amelyet hozzá intéztem. Ezért én is átadom őt az Úrnak. Egész életére az Úrnak szentelem.’ És (Éli) imádta ott az Urat.” 1 Sám 1:27-28

Öt tizenéves gyermek édesanyjaként az egyes gyermekeimért való imádságaimban újra meg újra ugyanaz a kérés ismétlődik. „Atyám, kérlek, őrizd meg …..-t épségben itt és itt (ahol éppen van).” Ha kell, megjegyzem, miért kell különösképpen vigyázni ma rá, aztán tovább lépek a következőhöz.

Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!

A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát.

„Testvéreim, tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket.” Jak 1,2

Tavaly egész évben kínzott a rossz hangulat. Gyakran jutott eszembe a mondás: ha létezik szerencse, az csak balszerencse lehet. Egész évben morgolódtam.

Életem minden területén felütötte fejét a baj. Fontos kapcsolatok estek szét, álmok váltak köddé, szűkösek voltak az anyagi lehetőségeink, határidők csúsztak, és még a gyülekezeti szolgálatban is csalódások értek, sokat idegeskedtem.

2020. március 16. – Hétfő

A názáreti zsinagógában Jézus így beszélt a néphez: „Bizony mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában. Igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a szidoni Száreptában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta korában is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Námán.” Ezt hallva, a zsinagógában mind haragra gerjedtek.

„Íme, én vagyok az Úr, az egész emberiség Istene: van-e valami, ami lehetetlen volna nekem?” Jer 32,27

Szememet behunyva, fejemet lehajtva soroltam aznapi kéréseimet: „Kérlek, Uram, őrizd meg a gyermekeimet… vigyázz édesanyámra… segítsd a férjemet a munkájában.” Kis szünetet tartottam, aztán így folytattam: „Most egy nagyon nagy kéréssel fordulok Hozzád…”

Egy barátnőmért akartam imádkozni, aki előrehaladott stádiumú rákkal küzd. Isten bizonyára tudta, mit fogok kérni, és azt is tudta, hogy csodáért imádkozom.

És onnan eltávozva Jézus a Galilea tengere mellé ment, és felmenvén a hegyre leült. És nagy sokaság ment hozzá, vivén magukkal sántákat, vakokat, némákat, csonkákat és sok egyebeket, és odahelyezték őket Jézus lábai elé, ő pedig meggyógyította őket úgy, hogy a sokaság álmélkodott, látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták járnak, a vakok látnak, és dicsőítették Izráel Istenét. Jézus pedig előszólítván az ő tanítványait, ezt mondta: Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniük.

2020. március 15. – Nagyböjt 3. vasárnapja

Abban az időben: Jézus Szamaria egyik városába, Szikárba érkezett, közel ahhoz a földhöz, amelyet Jákob adott fiának, Józsefnek. Ott volt Jákob kútja. Mivel Jézus útközben elfáradt, leült a kútnál. Az idő dél felé járt.

Közben odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus megkérte: „Adj innom!” Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. Az asszony elcsodálkozott: „Hogyan kérhetsz te, zsidó létedre tőlem, szamariai asszonytól inni?” A zsidók ugyanis nem érintkeznek a szamaritánusokkal.

„Testvéreim, ti szabadságra vagytok hivatva. Csak ne éljetek vissza a szabadsággal a test javára, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak.” Gal 5,13

„Anyu, hiába hívom a kutyát! Úgy látszik, megint kiszaladt.”

NE. Ez most az ÉN időm. Miért nekem kéne törődnöm a kutyával? Soha nem is akartam, hogy legyen kutyánk! Ilyen és hasonló pocsék gondolatok suhantak át a fejemen este fél tízkor, egy kötelező tennivalókkal zsúfolt nap után. Épp azt a pár percet szerettem volna élvezni, amit nem azzal töltök, ami „kell”, hanem amit „szeretnék”.

Igazság és kárhozat: Róma. 5, 18.

Az ember bűnbeesése előtt, Édenben, csak Isten igazsága létezett. De a bűnbeesés után, színre lépett a kárhozat. Ezért, egymástól oly nagyon elkülönült állapot keletkezett, mint amilyen, a tűz és víz között van. Az igazság Ura: Jézus Krisztus.

A bűn előidőzője pedig a Sátán. A bűneset óta, ez a két nagyhatalom néz farkasszemet, egymással szemben. Ezt a két nagyhatalmat, Pál apostol jeleníti meg a Bibliában, a Római levél, 5-ik részében, a 18-ik versben: „Bizonyára azért, miképpen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: Azonképpen egynek igazsága által, minden emberre elhatott az életnek megigazulása” Két személyről ír a Biblia.

2020. március 14. – Szombat

Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll bűnösökkel, sőt eszik is velük” – mondták. Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik:

„Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szóit apjához: Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment egy távoli országba.

„ És hogyan prédikálnak, ha el nem küldik őket? Amint meg van írva: Mily szépek a jó hírt hirdetőknek lábai!” Róma 10:15

Érdekes, hogy bizonyos hangok milyen jó érzéssel töltenek el, ahogy megmelengetik a bensőnket. A tűz ropogása. A teafőző sípolása. A harangszó zúgása a szélben. Az alvó kisgyermek egyenletes szuszogása.

Amikor ilyen kellemes hangokra gondolok, visszaidézem az ismerős lépések hangjait, amint kórházi szobám felé haladnak a folyosón – látogatók!

2020. március 13. – Péntek

Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: „Hallgassatok meg egy másik példabeszédet! Volt egy gazdaember, aki szőlőt telepített, bekerítette sövénnyel, belül pedig taposógödröt ásott, és őrtornyot épített. Aztán rábízta a szőlőt a munkásokra, és elutazott. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy a termést átvegyék. Ám a szőlőmunkások megragadták a szolgáit, s az egyiket összeverték, a másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték.

„Hiszen ő maga ígérte: ’Nem távozom el tőled s nem hagylak magadra.’ Ezért bizalommal mondhatjuk: Az Úr oltalmaz engem, nem félek. Ember mit árthat énnekem?” Zsid 13,5b-6

Szeretném, ha az élet olyan biztos lenne, mint a matematika. Kettő meg kettő mindig négy. Négy ma, négy holnap, és négy a következő évek bármelyik holnapján.

Egy matematikai egyenletnek nincsenek szakításai és idegösszeomlásai. Nem támadja meg a rák. Nem helyezik át a legjobb barátnőjét több száz kilométerre, az ország túlsó felére.

Van a gyülekezetünkben egy kis gyermekcsapat. Közel állnak a szívemhez. Kiskamaszok, annak minden örömével, bánatával. Havonta egyszer együtt töltünk egy szombat délutánt. Várják, várjuk, hogy újra találkozzunk. Otthon érzik magukat a templomban és velük együtt lassan-lassan már én is. 

Bár sikeresnek mondhatóak ezek az alkalmak, mindig jönnek újak is közénk, engem mégis újra és újra megállásra késztetettek a kérdések: Mit is csinálunk mi? Mi az én célom?

Hadd halljam minden reggel, hogy hűséges vagy, hiszen benned bízom! Ismertesd meg velem, melyik úton járjak, mert hozzád vágyódik lelkem.

143. Zsoltár 8.

Három és fél évvel ezelőtt majdnem vak voltam. Egy nap három orvosnál is jártam, és egyszer csak egy sötét szobában találtam magam, nem volt rajtam más, mint egy kórházi hálóing. Egyedül voltam a gyorsan gyengülő hitemmel. Akkor, három és fél évvel ezelőtt, a sürgősségi osztályon derült ki, hogy azonnali műtétre van szükségem, mert egy hatalmas daganat fejlődik az agyalapi mirigyemen.

2020. március 12. – Csütörtök

Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta el a farizeusoknak: „Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a gazdag kapuja előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, amely a gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték.

Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.

(Róma 8:28)

Egy lány arról panaszkodott anyukájának, hogy milyen rosszul alakulnak dolgai: "Bukásra állok matematikából, a fiúbarátom épp szakított velem, és a legjobb barátnőm pedig elköltözik." Anyukája türelmesen meghallgatta, majd megkérdezte tőle: Éppen tortát sütöttem, kérsz egy szeletet?" Lánya elmosolyodott és így válaszolt: "Köszönöm, nagyon örülnék neki, tudod mennyire szeretem a sütijeidet!" "És szeretnél-e egy kis étolajat?" A lánya csodálkozva ránézett, és így reagált: "Fújj!" "Esetleg néhány nyers tojást?" folytatta anyukája, "Vagy egy kis sütőport?" "Anya, ezek mind-mind undorító dolgok!", válaszolt a lánya.

"Ha egy nap gyermekeitek majd megkérdezik atyáikat, mit jelentenek ezek a kövek, ezt a magyarázatot adjátok gyermekeiteknek: Itt szárazon kelt át Izrael a Jordánon, mert az Úr, a ti Istenetek kiszárasztotta előttetek a Jordán vizét, míg át nem keltetek, ahogyan az Úr, a ti Istenetek a Sás-tengerrel tette: kiszárasztotta előttünk, míg át nem keltünk, hogy a föld népei megtudják, milyen hatalmas az Úr keze, s magatok is minden időben féljétek az Urat, a ti Isteneteket."

Józsué könyve 4:21-24

Emlékszel a mindennapi csodákra, amik csak úgy megtörténnek, és még csak nem is kéred?

Szélsőséges hindu hívők lopták el a kereszteket egy temetőből

Eltávolították a kereszteket és a vallásos szobrokat egy keresztény temetőből, Indiában. 

A keresztényellenes megnyilvánulás mögött szélsőséges hinduisták állnak, akik a feltételezések szerint azért rombolhatták le a jelképeket, mert azokat szerintük az emberek áttérítésére használták. 

A temető területe több, mint 40 éve volt problémamentesen a helyi keresztény közösség birtokában.

FOX NEWS: Dollármilliókat fordít Magyarország az üldözött keresztényekre

Míg számos nemzetközi szervezet válasz nélkül hagyta a Közel-Keleten folyamatosan fennálló súlyos keresztényüldözéseket, addig országunk dollármilliókat fordít a régióban élők megsegítésére, a templomok, és a keresztény városok újjáépítésére. - emelte ki hazánkat az amerikai televíziós csatorna, a Fox News.

A cikkben kiemelik, hogy bár Magyarország népessége mindössze 1%-át teszi ki a világ teljes lakosságának, országunk mégis 40 millió dollár értékben támogatta 2017 óta az üldözött keresztényeket.

2020. március 11. – Szerda

Jézus Jeruzsálembe indult. Útközben magához hívta tizenkét tanítványát és bizalmasan közölte velük: „Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott az Emberfiát a főpapok és írástudók kezére adják, halálra ítélik, majd kiszolgáltatják a pogányoknak, megcsúfolják, megostorozzák és keresztre feszítik, de harmadnapra feltámad.”

Ekkor odalépett hozzá a Zebedeus-fiúknak (Jakab és János apostoloknak) anyja, fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen valamit.

„A reményben legyetek derűsek, a nyomorúságban béketűrők, az imádságban állhatatosak. Segítsetek a szenteken, ha szükségben vannak, gyakoroljátok a vendégszeretetet.”

 Róm 12,12-13

Sosem felejtem el, ahogy ott ülök a büdös, iskolai tornateremben. Mintha tegnap lett volna. Túléltem a tornaruhába átöltözés rettegett perceit a lányöltözőben, és most ott ülök a kemény padon, hallgatom a teniszcipők visítását, a labda egyenetlen pattogását, a tanár sípjának éles füttyét, és a lányok vihogását a hátam mögött.

„Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté. Felette nagy titok ez, én Krisztusra és az Egyházra vonatkoztatom.”Ef 5,31-32

Julia rémülten, elbizonytalanodva nézett körül.

„Hol van David?” – kérdezte a balján ülő vendégtől. Jobbról David rátette kezét az övére, és megszólalt: „Itt vagyok. Nincs semmi baj.” Egy gyöngéd mozdulattal megnyugtatta, Julia világa újra békéssé, biztonságossá vált.

2020. március 10. – Kedd

Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz: „Mózes tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt. Súlyos, sőt elviselhetetlen terheket kötöznek össze és helyeznek az emberek vállára, de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Amit tesznek, azért teszik, hogy lássák őket az emberek.

George, John, Robert, Harold és Edward Panzer egy családba születtek, mégis különböző családoknál nőttek fel. Történt mindez az 1920-as évek Amerikájában, a nagy gazdasági válság előtti években, amikor gyermekek ezrei kerültek az utcára, a Panzer fiúkhoz hasonlóan.

Az árvaságra jutott fiatalok azonban nem törődtek bele addigi életük szűkös lehetőségeibe, s hatvan évvel később mindnyájan sikeres életpályára nézhettek vissza.

Volt, akiből milliomos üzletember, másokból orvos vagy éppen egy népes metodista gyülekezet pásztora lett, s házasságaikból összesen tizenegy gyermek született.

„Veled van az Úr, a te Istened, az erős Szabadító! Örül majd neked nagy örömmel, újjáéleszt szeretetével, örül majd neked ujjongó örömmel” Szof 3,17

Szerettem volna, ha megnyílik a padló, és mindenestül elnyel engem. Tűnjek el a mélységben, rejtsen el, szabaduljak el innen.

Fájdalmas egyedül lenni egy emberekkel teli helyiségben.

Mindenkinek volt beszélgetőtársa. Csevegtek, kacagtak, a kapcsolat szimfóniája felemelte a lelküket. Körbenéztem, de egyetlen ismerős arcot sem fedeztem fel.

2020. március 9. – Hétfő

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Legyetek irgalmasok, amint mennyei Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.”

Lk 6,36-38

Elmélkedés:

Jézus tisztában volt az embernek azzal a tulajdonságával, hogy ugyanazt a cselekedetet magunkkal kapcsolatban enyhébben ítéljük meg, míg mások esetében súlyosabbnak látjuk.

„A böjt, mint út, vezet a cél felé. S ha a cél az Úr Jézusban való életem erősödése, mélyülése, akkor a lemondás – bármiről – a saját érdekemben történik." 

Nem szeretem a böjti időszakot, mert minden évben szembesít. Szembesít azzal a ténnyel, hogy mennyire nehéz változtatnom egy-egy rögzült cselekedeten, esetleg rossz szokáson. Mert ilyenkor úgy érzem, azzal tudnék böjtölni, ha lemondanék: ételről, kritikáról, kesergésről, TV-ről, bármiről.

Kik a szentek?

Egy gyermeket elvitt a nagynénje egy székesegyházba. Ámulva nézte a hatalmas festett ablakokat s a rajtuk beáradó fényt.

- Kik azok az ablakokra rajzolt emberek? - kérdezte félénken.

- Szentek.

- Most már tudom, hogy kik a szentek: olyan emberek, akik engedik, hogy átragyogjon rajtuk a világosság - suttogta a kicsi csendesen.

 A bájosság receptje.

Egy kedves hívő öregasszonyt megkérdeztek, hogy hogyan őrizte meg üdeségét, mit használt, hogy ilyen bájos maradt.

2020. március 8. – Nagyböjt 2. vasárnapja

Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és (ennek) testvérét Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük: az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés: Jézussal beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: „Uram, jó nekünk itt lennünk! Ha akarod, felállítok itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Még beszélt, amikor íme, fényes felhő borította be őket, és a felhőből egy hang hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.

„Önmagatokat vizsgáljátok meg, vajon a hitben vagytok-e; önmagatokat tegyétek próbára. Vagy nem ismeritek fel önmagatokon, hogy Jézus Krisztus bennetek van? Ha nem, akkor nem álltátok ki a próbát.”

 (Korinthusbeliekhez írt második levél 13. fejezet 5. vers)

Pál elhívása, ’megfordulása’ még a Szentírást nem olvasók körében is az egyik legismertebb bibliai történet. Saulusból Paulus, azaz az egyház üldözőjéből Krisztus legbuzgóbb apostolává lett.

„Szenved valaki közületek? Imádkozzék!” Jak 5,13a

 Metropolitan repülőtér, Detroit, 22:16. Törölték a járatot, amire át kellett szállnom, a terminál üres volt, és a csomagom sehol.

Próbáltam nyafogás nélkül elmagyarázni a helyzetet a magányos ügyintézőnek a pult mögött. „Mikor fogom visszakapni a csomagomat?” Megvonta a vállát. „Lehet félóra, két óra, de az is lehet, hogy sohanapján.” Soha? „Hogy a …?” Felemelte a kezét, jelezve, hogy nem kíváncsi a véleményemre.

2020. március 7. – Szombat

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Hallottátok a (régi) parancsot: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig ezt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket! Imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszakra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek.

"…hogy szívükben megerősödve és a szeretetben egyesülve eljussanak a tökéletes megismerés teljes gazdagságára: Isten titkának, Krisztusnak a megismerésére” Kol 2,2

Ahogy belépett az ajtón, láttam rajta a változást. 16 éves Andrew gyermekem edzésről érkezett, és a szokásos fásult, kimerült kifejezés helyett mosoly ragyogta be az arcát, mely így olyan volt, mint a telihold.

Meg sem kérdezhettem, mi történt, már mondta is: „Ahogy jöttem kifelé, az előcsarnokban megállított az igazgató, s azt mondta ’egy bajnokhoz is méltó lett volna’, ahogy dolgoztam.”

Egy megjegyzés feldobta Andrew hangulatát.

2020. március 6. – Péntek

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha igaz voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: „Ne ölj!” Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: „Te esztelen!”, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: „Te istentelen!”, méltó a kárhozat tüzére.

„A kreativitás és az imádság összekapcsolódik.” – mondta Csókay András, a sziámi ikerpárt elválasztó csoportot vezető idegsebész, aki miután Polgári Magyarországért Díjat megnyerte eredményéért, a Kossuth Rádiónak adott interjút.

„Ez ugyanakkor a nyugat-európai orvosi körökben egyelőre egyáltalán nem elfogadott. Éppen ezen kell változtatnia a keresztény orvosoknak: elfogadottá kell tenni, hogy a kreativitás és az imádság összekapcsolódik.”

– mondta az interjúban, majd hangsúlyozta, hogy a modern európai tudomány figyelmét fel kell hívni arra, hogy térjen vissza a régi nagyok igazságához, hiszen orvos elődeik szinte kivétel nélkül vallásos emberek voltak.

Tornádó pusztította el Nashville egy részét és Tennessee közepét tegnap este, legalább 22 ember vesztette életét a természeti katasztrófa során.

Mivel Nashville keresztény zenei központnak számít Amerikában, több hívő zenész is megszólalt a tragédia miatt. A tornádó több tucat épület tetejét tépte le és 50,000 háztartás, üzlet áramellátását tette tönkre.

"Ha félek is, benned bízom!”

 (Zsolt 56,3)

Ézsaiás próféta mondta: „Nem az ÚR keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson” (Ézsaiás 59,1). A szívemmel tudom, hogy ez igaz, mégis néha aggodalmak és kétségek közt vacillálok, hogy mi van, ha Isten keze mégis rövid, füle mégis süket. Az egyik barátnőm, Erica is így van ezzel.

Egyik nap beállított hozzám egy csomaggal, amit át kellett vennem, és egy történettel, amit meg kellett hallgatnom.

„Lépj ki a komfortzónádból!”- hangzik sokszor a felszólítás. Minél többször hallottam ezt a mondatot, annál jobban bosszantott. Legszívesebben feladtam volna egy hirdetést, hogy „Kb 3 éve elveszített komfortzónámat keresem. Ha valaki látta, kérem szóljon. Már azt sem tudom, hogy néz ki, így leírást sajnos nem tudok mellékelni. Már nagyon hiányzik!”

Munkám során rengeteg változást kell elfogadnom. Gyermekeim évről évre újabb kihívások elé állítanak.

2020. március 5. – Csütörtök

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Kérjetek, és adnak nektek; keressetek, és találtok; zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert aki kér, az kap; aki keres, az talál; aki zörget, annak ajtót nyitnak. Kicsoda az közületek, aki fiának követ ad, amikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, ki ad kígyót neki? Ha tehát ti – bár rosszak vagytok – tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább jót ad a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik őt.

Amíg lehet: Prédikátor. 12, 8.

Mi emberek, valamennyien a megállíthatatlan idő, sodrásában élünk. Villám sebességével szállnak el felettünk a percek, órák, napok, évek, és néhány évtizeden belül, a deli ifjú is, remegő kezű remegő lábú, ősz halántékú öregemberré, változik.

Mégis, a legtöbb ember nem is gondol, az idő gyors múlásával. Gyermekkor, ifjúkor, időskor, szinte összeérnek. Magam is, 95 évemben járva, az óvodás korom, mintha csak tegnap lett volna, úgy elsuhant a több mint 9 évtized, melyben nagyon sok derűs, borús eseményt éltem át, benne: a vérzivataros második világháborút.

Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.

Zsoltárok 36:7 

Az autómobilok elterjedésének hajnalán egy férfi Ford T- Modellje lefulladt az út közepén. A tulajdonos hiába próbálkozott, nem tudta elindítani. Ekkor egy limuzin húzódott le mellé, és egy szívós, energikus férfi szállt ki a hátsó ülésről, hogy felajánlja a segítségét.

Az idegen pár percig babrált a motorban, aztán így szólt: „Most próbálja meg!” A motor azonnal életre kelt.

2020. március 4. – Szerda

Egyszer Jézus köré sereglett a csodaváró tömeg, de ő így szólt hozzájuk: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Csodajelet követel, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Ahogy Jónás jel volt a niniveieknek, úgy lesz az Emberfia is jel ennek a nemzedéknek. Az ítéleten majd ezzel a nemzedékkel együtt megjelenik Dél királynője is, és helyeselni fogja elítélésüket, hiszen ő a föld végéről is eljött, hogy hallgathassa Salamon bölcsességét; itt pedig nagyobb valaki van, mint Salamon.

Képzeld el, hogy a hangya elindult barátjával, az elefánttal az erdőbe sétálni. Ahogy mennek együtt, egy irdatlan rög került a kis hangya útjába. Felszól az elefántnak: Segítenél eltenni az útból ezt a hatalmas rögöt? És teljes erejéből nekifeszül, hogy segítsen az elefántnak.

Természetesen így együttes erővel sikerült elhárítani az akadályt.

 „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért.” Jn 15,13

Gyilkos vagyok. Komolyan. Kimondom, elismerem. Nem úgy, ahogy talán gondoljátok, de az életemben hosszú ideig barátsággyilkos voltam.

Sokat töprengtem azon, vajon a gyermekkori élményeim okozták-e. Évente költözködtünk, ami tizenéves koromig minden évben iskolaváltást is jelentett. Egy rendkívül félénk kislány számára ez maga a rettenet.

Az első iskolai nap előtti éjszakán mindig kivert a víz a félelemtől, hogy megint új osztály, új vizslató tekintetek, új suttogások a hátam mögött, új vihogások várnak.

2020. március 3. – Kedd

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok:

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,

szenteltessék meg a te neved;

jöjjön el a te országod;

legyen meg a te akaratod,

amint a mennyben, úgy a földön is.

Titokban keresztelkedett meg 20 keresztény Iránban, ahol az egyik legveszélyesebb hívőként élni.

A 20 fős csoportnak férfiak, nők, tinédzserek és még egy 7 éves kislány is tagja volt. Titokban repültek Teheránból, az iráni fővárosból egy csendes kisvárosba, hogy megkeresztelkedhessenek. 2 iráni hívő segített nekik, akik már elmenekültek az üldöztetés elől.

Ebben a csoportban az emberek többsége művész, zenész, többen TV producerek, rendkívül képzett emberek, specialisták az iráni társadalom különböző területeiről.

„Közeledjetek Istenhez, és ő is közeledni fog hozzátok.” Jak 4,8a

Szoktad úgy érezni, hogy beleroppansz a fájdalomba?

Megértelek. Én is átéltem ezt. A fájdalom éles erővel belém hasított, úgy éreztem, átvágta a bőrömet, a csontjaimat, s a szívemig hatolt. Az ilyen fájdalom elbizonytalanít, hogy tudok-e még valaha normális emberi lényként funkcionálni.

Csakhogy Isten gyöngéden figyelmeztetett, hogy nem maga a fájdalom az ellenség. A fájdalom csak jelzi, hogy megsérültem.

2020. március 2. – Hétfő

Egy alkalommal Jézus az utolsó ítéletről beszélt tanítványainak: Amikor az Emberfia eljön az ő dicsőségében összes angyalának kíséretében, és helyet foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik előtte, ő pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára. Azután a király így szól a jobbján állókhoz: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot!

7Isten hazahozza az elhagyottakat, kihozza a foglyokat boldog életre, csak a lázadók maradnak sivár helyen. 

8Ó, Isten, amikor elindultál néped előtt, amikor vonultál a sivatagban, (Szela) 9rengett a föld, csepegett az ég is Isten színe előtt, még a Sínai is, az Istennek, Izráel Istenének színe előtt.

10Bőven adtál esőt örökségedre, ó, Isten, és a fáradtat megerősítetted.

11Ott lakik nyájad, és jóvoltodból gondoskodsz az elesettről, Istenem!

12Az Úr ezt a kijelentést adja az örömhírt vivő nők nagy seregének:

13A seregek királyai hanyatt-homlok menekülnek, a palota terén pedig zsákmányt osztanak.

„Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” Mk 16,15

Felhajtottam a házunk elé, és leállítottam a motort. Néztem azt a találkozóhelyet, amit családom „otthonnak” nevez. A szívem suttogni kezdett:

Uram, mondd, jól csinálom?

Az életet, amit rám bíztál, az embereket, akiket rám bíztál, a hivatást, amit rám bíztál… Nagyon igyekszem, hogy jól csináljam. Úgy, hogy ne érezzek onnan mélyről fájdalmas lelkifurdalást.

 Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk.  Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.  A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önszántából, hanem az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel,  hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára.

2020. március 1. – Nagyböjt 1. vasárnapja

Abban az időben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse.

Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a kísértő és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré!” Jézus ezt felelte: „Írva van: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazon igével, mely Isten szájából származik.”

Ezután a szent városba vitte őt a sátán, és a templom oromzatára állította.