„Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mely kezdet óra vezet!” Zsolt 25,6

Néha nem könnyű meglátnom, hogyan illik Isten Igéje rám és az életemre. Tudod, nagyon régóta várakozom. Arra, hogy végigvonuljak a templom hajóján. Vágyom egy bölcsőre, puha, gügyögő kis csomagra a karjaimban. Arra, hogy szeretteim teljes szívükkel Jézus felé forduljanak.

Most azért indulj, kelj át itt a Jordánon, te és ez az egész nép arra a földre, amelyet én adok Izráel fiainak. Nektek adok minden helyet, ahová léptek, ahogyan megígértem Mózesnek. ... Veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam. Nem maradok el tőled, nem hagylak el. Légy erős és bátor…

Józsué könyve 1:2-3, 5-6 

Most azért, indulj! Az új esztendő úgy áll előtted, mint egy meghódítandó terület.

2020. december 31. – Csütörtök

Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be. Föllépett egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.

„Bízd az Úrra, ami tennivalód akad, akkor terveid valósággá válnak.” 

Péld 16,3

Nem akartam azzal foglalkozni, amit el kellett volna végeznem, inkább áttettem másnapra. Aztán a holnap továbbtolta a következő holnapra. Mikor végre megtettem, amit halogattam, már fásult voltam, rosszkedvű, úgy éreztem, egyáltalán nem is volt szükség arra, amit végül megcsináltam. 

Ilyesmikre gondolok:

Jobban odafigyelek arra, mit eszem – holnaptól.

„Nem azért szeret az Úr, és nem azért választott ki titeket, mintha minden népnél többen volnátok, hiszen minden népnél kevesebben vagytok, hanem azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és azért szabadított meg a szolgaság házából, az egyiptomi fáraó kezéből, mert szeret titeket az Úr, és megtartja az esküt, amellyel megesküdött atyáitoknak.” 

5Mózes 7:7-8.

Elérkeztünk a 2020-as év legutolsó napjaihoz. Élénken vissza tudok emlékezni a  20évvel ezelőtti ilyenkor tájt történt eseményekre.

2020. december 30. – Szerda

Abban az időben, amikor a gyermek Jézust szülei bemutatták a jeruzsálemi templomban, ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak.

„Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust uratoknak, éljetek is benne. Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hitben, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen bőséges.”

Kol 2,6-7

Újévkor minden évben ugyanazt a dilemmát élem át: tegyek újévi fogadalmat, vagy ne tegyek. Egyfelől jó érzés újrakezdeni, reménykedni, hogy idén jobban sikerül. De az igazat megvallva, nem igazán reménykedem. Inkább félek a kudarctól, az újrakezdéssel járó „mi lesz, ha…” feltételezésektől.

„Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek” – bármi történik. (Fil 1,27)

Úgy éreztem, jogos a kitörésem. Ha tudjátok, mit jelentenek az aggódó, izgatott, ideges, bosszús, kapkodó, késésben lévő szavak, képzeljétek el mindezt együtt – ilyen voltam néhány héttel ezelőtt. Mikor tehát még egy csepp került a pohárba, az már az utolsó utáni volt – túlcsordult: kirobbantam. A legrosszabb talán az, hogy úgy gondoltam, jogos a kirohanásom.

„Nagy örömöm telik az Úrban, víg örömre indít Istenem, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett, az igazság palástját terítette rám, mint vőlegényre, ki fölteszi fejdíszét, mint menyasszonyra, ki fölrakja ékszereit.”

Ézsaiás próféta könyve 61:10

Egy tucat felelősségemre bízott fiatallal vonatoztam keresztül a fél Kárpát-medencét, hogy valahol a Gyimesi szorosnál egy túratáborban vegyünk részt.

2020. december 29. – Kedd

Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, szülei felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona.” Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia.

És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne.

„Mert én, az Úr, meg nem változom.” Mal 3,6a

Nehéz feldolgozni életünk változásait. Nemrég kisebb lakásba költöztünk. Az élettér szűkítése azt jelenti, hogy át kell nézned minden holmidat, és ami nem fér el, attól meg kell válnod.

A költözés önmagában is stresszes folyamat. Ezt csak tetézi, ha az új lakás kisebb az előzőnél.

Jó ideig nem találtam a csészéket. Fontosabb papírjaimat az asztalomból egy dobozba raktam, valahol a rakás alján lehet.

"Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, ..."

 2Pét 5-6a

Mindegy, miért harcolsz már régóta, a győzelem lehetséges. Legtöbben nem hiszünk ebben. Azért van ez, mert a hosszútávú sikerre koncentrálunk, és nem értékeljük az apró sikerekben rejlő győzelmet.

2020. december 28. – Hétfő, Aprószentek

Miután a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül, hogy megkeresi és megöli a gyermeket.” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és még azon éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Egyiptomból hívtam az én fiamat.

Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. ( 2 Timóteus 1:7)

A terror felhője borította be a völgyet, miközben fröcskölődő fenyegetések és hitvány ígérgetések röpködtek. A megfélemlítő a füves lejtőkön parádézott hatalmas buzogányát lengetve, mamut szerű, vasmarkolatban lévő lábai döngtek a talajon, minden percben készen állva a támadásra.

Kétezer évvel ezelőtt Isten meghallotta az akkor és a majdan élők segély kiáltását. Bűneink okozta reménytelenség közepette Isten megnyitotta a mennyet, hogy elküldje Királyunkat újszülött csecsemőként.

Dicsősége beragyogta a poros istállót, hirdetve: „ÉN VAGYOK”

Kegyelme így érintett meg bennünket, szentsége így ért el hozzánk. Az Ő Fia így jött el közénk. Azon a dicsőséges éjszakán a gyermek Krisztus hangja REMÉNYT támasztott a sötétségben.

Kedves Atyánk! Ez a szenvedő világ soha sem lesz képes arra, hogy méltóképpen ünnepelje és köszönje meg a Te karácsonyi Ajándékodat. Segíts hát nekünk ebben is!

A karácsony csak Veled lesz igazán szent estévé, nappá. Most azokért imádkozunk, akik emberileg magányosak lesznek karácsony szentestéjén, és ha valamikor fájdalmas a magány, akkor ezen az estén kétszeresen vagy tízszeresen az.

Érettük imádkozunk, hogy ha magányosak is, ne legyenek egyedül akkor, ha csak egy szál gyertya jelentsen Téged, világ Világossága, Aki fénynek, vígasztalásnak, békességnek és erőnek jöttél közénk.

2020. december 27. – Vasárnap, A Szent Család: Jézus, Mária és József

Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, szülei felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona.” Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia.

És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne.

„Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuélnek neveznek” - ami azt jelenti: Velünk az Isten.”

Máté evangéliuma 1. fejezet 23. verse

Karácsonyfa, család, barátok, kötött pulcsi, bejgli, napi ötszöri ebéd a rokonoknál, unásig hallott karácsonyi számok a rádióban... sok szép szívet melengető dolog ilyenkor és még mindig annyira szeretjük.

Volt egyszer egy ember, aki nem hitt Istenben és soha nem habozott, hogy mások tudtára adja, mit gondol a vallásról és a vallási ünnepekről, köztük természetesen a Karácsonnyal. Felesége viszont hívő volt és gyerekeit is Istenbe és Jézusba vetett hite szerint nevelte, férje rendszeres bántó megjegyzései ellenére.

Egy havas Karácsony estén a feleség és a gyerekek a falusi templom karácsonyi miséjére készülődtek. Hívták az apát, de ő persze hallani sem akart arról, hogy elkísérje őket.

„Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal: ’Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!"

Lk 2,13-14

A vidámság – és a stressz időszaka van. Hiába kellene a békességről szólnia, a lelkünk néha jobban össze van gubancolódva ilyenkor, mint egy rosszul elpakolt karácsonyi égősor.

2020. december 26. – Szombat, Szent István első vértanú

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Legyetek óvatosak az emberekkel szemben, mert bíróság elé állítanak, zsinagógáikban pedig megostoroznak benneteket. Miattam helytartók és királyok elé hurcolnak, hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt. Amikor átadnak benneteket a bíróságnak, ne töprengjetek, hogyan és mit mondjatok. Abban az órában megadatik majd nektek, hogy hogyan beszéljetek.

Aki még nem tudott róla, ám tudja meg: hogy amikor lent a földön megszólalnak a karácsonyesti harangok, odafönt a Mennyeknek Országában a legeslegfiatalabb angyalka megráz egy fényes aranycsengőt.

Erre a jelre a mennyei palota nagy szárnyas kapui maguktól megnyílnak s a mennyország összes népe illő sorban betódul a hatalmas kupolaterembe, ahol várja már őket Jézus Király karácsonyfája.

Mikor mindenki együtt van már, akkor az Úr Jézus megadja a jelt s a kiválasztott szentek sorjában meggyújtják a mennyezetig érő karácsonyfán az emlékezés gyertyáit.

'Alázattal, szeretettel arra kérlek Istenem, hogy népem 

nagy Karácsonyfája alá ajándékként a Bátorság erényét tedd.

Azt a bátorságot, mellyel kétezer évvel mint védtelen kisgyerek közénk jöttél, s mellyel ránk mosolyogtál. Mint Isten tudtad, hogy mi lakik az emberek fiaiban, hogy mennyi háború, kegyetlenség, kapzsiság, önzés és gőg lakik a marék porból született ember szívében.

Tudtad, és te mégis egyedül, üres kézzel eljöttél közénk, hogy egy új világot álmodjál velünk, a szeretet, a jóság, az irgalom világát.

Isten tudja, hogy milyen embernek lenni. Amikor határidőkről, sorbanállásról, nehéz időszakokról beszélünk, Ő megérti. Ő is átélte, hiszen itt élt a földön. Betlehem miatt van egy Barátom a mennyben.

Betlehem miatt van egy Megváltóm a mennyben. Az első karácsonykor kezdődött az, amit a húsvét ünnepel. A gyermek a jászolban a keresztrefeszített Király lett. És mivel Ő ezt tette, az én bűnlajstromom teljesen üres. A kegyelem miatt tiszta lapom van.

"Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában"

Lukács Evangéliuma 2:11.

Az angyal nagy örömről szólt a pásztoroknak. Olyan örömről, amely az egész nép öröme, hiszen az született meg, akinek az élete, halála, feltámadása minden ember életére pozitívan kihat.

"Krisztus halálának köszönhetjük földi életünket. A kenyeret, amelyet eszünk, megtört testén, a vizet, amelyet iszunk, kiontott vérén vásárolta meg.

2020. december 25. – Urunk születése – Karácsony

Miután az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így biztatták egymást: „Menjünk hát Betlehembe, nézzük meg a történteket, amelyeket az Úr hírül adott nekünk!” El is mentek sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő Kisdedet. Miután látták, elbeszélték mindazt, amit már korábban megtudtak a Gyermekről. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok elbeszélésén.

„Márta pedig sürgött-forgott a sok házi munkában.”

 Lk 10:40

Én magamat inkább Márta típusú egyéniségnek tartom. Nem Martha Stewartra gondolok, mikor ezt mondom. Az a Martha szerintem már októberben kész volt mindennel karácsonyra.

Nem, én nem hasonlítok Martha Stewartra. Ami azt illeti, pár éve még a fát sem tudtam feldíszíteni. Fény is csak azért volt rajta, mert előre rátették az égőket.

„Árvák atyja, özvegyek védelmezője az Isten, szent hajlékában. Isten, aki otthont ad a házban az elhagyottnak …” 

Zsolt 68,6-7a

A hangszórókból vidáman áradtak a jól ismert énekek azon a havas karácsonyi délutánon.

Bármerre néztem, embereket láttam, akik az utolsó pillanatban még be akarják szerezni a leárazott ajándékokat, az ünnepi étkezések hozzávalóit, vagy a divatos karácsonyfaégők girlandját.

Álltam a sorban a pénztárnál, hogy kifizessem a sajtot, amit családi vacsoránkhoz vettem, s éreztem, hogy egyre nagyobb gombóc szorítja a torkomat.

2020. december 24. – Csütörtök

Abban az időben Zakariás, János atyja eltelt Szentlélekkel, és ezekre a prófétai szavakra nyílt az ajka: „Áldott az Úr, atyáink Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét; erős szabadítót támasztott minekünk szolgájának, Dávidnak családjából. Amint szólott a szentek szájával, ősidők óta a próféták ajka által, megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket; atyáinkkal irgalmat gyakorol, hogy szent szövetségére emlékezzék, az esküre, amelyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy nekünk váltja be, amit ígért; hogy félelem nélkül és megszabadulva az ellenség kezéből, neki szolgálatot teljesítsünk: szentségben és igazságban járjunk előtte napról napra, amíg élünk.

„A hálaadás legyen felajánlott áldozatod Istennek” 

Zsolt 50,14

Szeretem az ajándékokat. Nem is az számít, mi van a csomagban, hanem a meglepetés kibontása, az a tudat, hogy valaki rám gondolt, mikor kiválasztotta vagy elkészítette.

Szeretek ajándékot adni is. Nemrég találtam egy nagyon régi, baseballos kártyacsomagot egy hagyatéki vásáron. 5 dollárba se került, s láttam magam előtt a fiam mosolyát, mikor megtalálja karácsonykor a zoknijában.

„Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.” 

1Móz 50,20

Mekkora sár van néha odakint! De az igazán őrjítő az, mikor odabent cuppog a mocsok.

Mindezzel nem törődünk: felrakjuk a lámpafüzéreket, odabiggyesztjük a kopott angyalkát a fa tetejére.

Díszes köntösbe öltöztetjük a bejáratokat és a hátsó utcákat, az egész elnyűtt világot.

„Történjék velem a te beszéded szerint” (Lukács 1:38).

Milyen érzés lehetett Máriának Istent hordozni a méhében?

A szűztől való születés több, mint egy karácsonyi történet; ez a képe annak, hogy milyen közel jön hozzád Krisztus.

Földi útjának első megállója egy anyaméh volt. Hová megy Isten, hogy megérintse világot? Máriában megtalálod a választ.

2020. december 23. – Szerda

Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve.” Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!” Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni.

Rossz érzése volt, amikor kibontotta a géppel címzett levelet. Amikor a borítékból a földre hullott a két ropogós ötezres, megint erőt vett rajta az, az erős, szúrós fájdalommal járó szívdobogás, ami az utóbbi napokban, olyan ijesztően sűrűn jelentkezett.

Nehezen hajolt le érte. Leült, és olvasni kezdte a rövid levelet.

„Bocsáss meg Anyuka, de most sem jött össze a dolog, sajnos Péternek halaszthatatlan elfoglaltsága jött közbe, így idén sem tölthetjük együtt a Karácsonyt…”

Mária néni óvatosan az ölébe eresztette a levelet, és észre sem vette, hogy ideges ujjai összevissza gyűrték a hófehér lapot.

„Az angyal pedig ezt mondta nekik: "Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.”

(Lukács evangéliuma 2:10-11)

A betlehemi pásztorok többnyire kedves kis mellékszereplők Jézus születésének történetében. Jól megférnek a jászol körüli báránykák és bocik mellett.

2020. december 22. – Kedd

Erzsébet meglátogatása alkalmával Mária így magasztalta Istent: „Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék. Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt. Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.

"Nézz fel az égre! Lélegezz be néhányszor, jó mélyen. Gondolj arra - csak egy pillanatra -, hogy Csodában élsz, és benned is Csoda van!"

Itt a régóta várt pillanat! A lármás, zűrzavaros, nagy nyüzsi. Mostanáig kóboroltál az üzletekben, plázákban, butikokban. Mostanáig fizettél, szállítottál, főztél, sütöttél, csomagoltál, cetliket írtál, takarítottál, hurcoltad haza a fát, fölállítottad, gyertyákkal, izzókkal, angyalhajjal ékesítetted. Dolgoztál, robotoltál, igyekeztél, lihegtél és gyötörted a lelkedet: "Kit felejtettem ki?"

Most végre itt van mindenki.

„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”

Pál levele a galáciai gyülekezetnek 5:22-23

Pál az 5. fejezetben arról a jó és rossz közötti küzdelemről beszél, ami bennünk zajlik. A szívünkben levő jót „Lélek szerinti életnek”, a rosszat pedig „a test kívánságának” nevezi (5:16). Majd konkrétan fölsorolja a „test cselekedeteit” és a „Lélek gyümölcsét”:

William Barclay írt egy katonai szakaszról, melynek tagjai a második világháború egyik csatájában elveszítették egyik barátjukat, és szerették volna tisztességgel eltemetni.

Találtak egy templomot, mögötte temetővel, amit fehér kerítés vett körül. Megkeresték a papot, és megkérdezték, hogy eltemethetik-e barátjukat a templom temetőjébe.

„Katolikus volt?" - kérdezte a pap.

„Nem" - felelték a katonák.

„Akkor nagyon sajnálom" - válaszolt a pap.

Őszi alkony homálya szállt az észak-svéd tanya körüli mezőkre, földekre. A levegő elég hűvös volt, ami északon szeptemberben igen gyakori, és az ég szürkéskék színbe öltözött, jelezve az első éjszakai fagyot.

A ház melletti kertben fiatal ember állt, és az eget szemlélte, nyílván gondjai voltak. Holger volt, a legidősebb fiú, aki néhány hét múlva orvosi tanulmányait akarta megkezdeni.

Gyerekkora óta értelmes, szorgalmas fiú volt.  Szülőfaluja kis iskolájában olyan buzgón tanult, hogy a tanító lelkére kötötte a szülőknek: küldjék a fiút felsőbb iskolába.

Vasárnap reggel volt. Károly a csöndes erdei ösvényen sétálgatott. Mélyen beszívta a friss levegõt, és boldogan körülnézett. Mennyire szerette a természet nyári pompáját! Köröskörül a fák halk suttogása, a madarak éneke, a kék égbolt, a ragyogó napfény, melynek sugarai mint aranyló nyilak hatoltak át a sûrû lombon. Olyan szép volt a világ!

Akaratlanul összekulcsolta a kezét. Igazán egynek érezte magát a felséges természettel. Így ünnepelte az istentiszteletet.

Az évnek ezen időszaka az ajándékozásról szól. Felmerült-e már benned, hogyan tehetnéd különlegessé valakinek az életét ezen a Karácsonyon?

Szerintem a lehető legjobb mód erre, ha JÉZUSRÓL A VILÁG VILÁGOSSÁGÁRÓL beszélsz neki.

Mert nagyon sok ember számára ez a világ igenis egy sötét helynek számít, mivel:

Sokfelől veszély leselkedik ránk ...

Az elvárások leterhelnek bennünket...

„Boldogok, akik megtartják a törvényt, akiknek tettei mindenkor igazak.” Zsolt 106,3

„Nem szeretem az ünnepeket” – suttogtam.

Régebben, mielőtt férjhez mentem, szerettem. Mielőtt éreztem volna a nyomást, hogy egyszerre sokfelé kell teljesítenem. Mielőtt azt tapasztaltam volna, hogy bármennyire igyekszem, valaki mindenképpen kimarad, megsértődik, rosszul érzi magát.

„A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővelkedjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által.”

(Rómabeliekhez írt levél, 15. fejezet 13. vers)

A Bibliában számtalanszor olvashatunk arról, ahogy az apák, nagyapák megáldják gyermekeiket, unokáikat. Megáldásuk azonban több mint szimpla jó kívánságok felsorolása. Az atyai áldás jelentette a bennük lévő reménység és istenhit továbbadását, illetve előrevetítette és megerősítette az utódoknak az Isten tervében való szerepét.

2020. december 21. – Hétfő

Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.

Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott:

„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám?

"Minden ugyanis, ami Istentől született, győzedelmeskedik a világon. A győzelem, amely diadalt arat a világon: a mi hitünk."

1Jn 5,4

Gyermekkoromtól kezdve legkedvesebb ünnepem a karácsony. Annyira szép, kedves, látványos és izgalmas. Olyan boldogok tudunk ilyenkor lenni! Együtt a család, nagy beszélgetések és közös szórakozás, finom ételek. De mégis, ott az ünnepi kavalkád is. A kavargó érzések, a sürgető, feszítő készülődés és a rengeteg, ezzel járó fáradság.

2020. december 20. – Advent 4. vasárnapja

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: „Ne félj, Mária!

„Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.” 

1Pt 2,9

Csak pár nap választott el karácsonytól, és még nem volt karácsonyfánk. Egy főiskolás diák anyagi lehetőségeivel, első gyermekünket várva tengődtünk, nem engedhettük meg magunknak, hogy 25-50 dollárt költsünk valamire, ami nem létszükséglet.

Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

(Lukács 2:19)

A Karácsony üzenete mindannyiunk számára ismerősen cseng. Kívülről fújjuk a karácsonyi verseket és énekeket, elismételjük a születés történetét sokszor anélkül, hogy mélyen belegondolnánk a jelentőségébe. Egy régi angol mondás szerint, a "megszokás megvetést szül", így hát megállok, és egy kicsit elgondolkodom...

Ha időt szánok arra, hogy Isten halk és csendes hangját meghallhassam, akkor sikerül a jól ismert mondanivaló mögé látni és egy új, friss színezetet kap a történet...

A Reménység Ünnepe

Nemrég ismertem meg egy kislány, Hope Stout történetét. Miután többet is megtudtam az életéről, úgy éreztem, nem volt véletlen, hogy szülei a „Hope” (Reménység) nevet adták neki születésekor. Sorsszerű volt. A fiatal szívét betöltő önzetlen kedvesség és együttérzés nagy hatással volt rám és sok más emberre, és szeretethagyatéka áldással van sokak életére azóta is napról napra. Sosem találkoztam vele, és ezt nagyon sajnálom.

2020. december 19. – Szombat

Heródesnek, Júdea királyának napjaiban élt egy Zakariás nevű pap, aki Ábia papi osztályába tartozott. Felesége Áron törzséből származott, és Erzsébetnek hívták. Mindketten igazak voltak Isten előtt, és feddhetetlenül éltek az Úr parancsai és törvényei szerint. De nem született gyermekük, mivel Erzsébet magtalan volt, és már mind a ketten éltesebb korúak voltak.

Amikor Zakariás egy alkalommal osztályának rendjében szolgálatot teljesített Isten színe előtt, ráesett a sor, hogy a papi szolgálat szokása szerint az Úr templomába menjen, és bemutassa a tömjénáldozatot.

2020. december 19. – Szombat

Heródesnek, Júdea királyának napjaiban élt egy Zakariás nevű pap, aki Ábia papi osztályába tartozott. Felesége Áron törzséből származott, és Erzsébetnek hívták. Mindketten igazak voltak Isten előtt, és feddhetetlenül éltek az Úr parancsai és törvényei szerint. De nem született gyermekük, mivel Erzsébet magtalan volt, és már mind a ketten éltesebb korúak voltak.

Amikor Zakariás egy alkalommal osztályának rendjében szolgálatot teljesített Isten színe előtt, ráesett a sor, hogy a papi szolgálat szokása szerint az Úr templomába menjen, és bemutassa a tömjénáldozatot.

A SZERETET másik neve IDŐ

A padlás félhomályában a magas, hajlott hátú öregember még jobban meggörnyedve igyekezett odajutni a felhalmozott dobozokhoz az egyik padlásablak mellett. A pókhálókat félresöpörve leemelte a felső dobozt, s a fény felé tartva egyik fényképalbumot a másik után szedegette ki belőle. Valaha csillogó, mostmár megfakult tekintete vágyakozva várta, hogy meglássa azt, akiért feljött ide.

Úgy indult az egész, hogy emlékeiből előbukkant élete nagy szerelme, s tudta, hogy ezekben az albumokban találhat fényképet róla.

„’Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!’ S ekkor eltávozott tőle az angyal.” Lk 1,38

Hogy tudta Mária ilyen könnyen elfogadni a megbízatást? Kétségkívül, csodálatos feladatot kapott. Az, hogy, neki kellett kihordania, majd anyjaként felnevelnie a megígért Messiást, lélegzetelállító lehetőség volt. Mindamellett óriási személyes árat fizetett érte.

„Jézus ezt felelte: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” Mt 22,37

„MIT akarnak felvenni?” – kérdeztem.

Korlátozott volt a telefonhasználat hossza a libériai árvaházból, ahonnan a férjem hívott. Feszült figyelemmel próbáltam elkapni minden szót rövid beszélgetésünkből.

„Az afrikai kosztümjüket – válaszolta.

Pappy és a csengettyű

Pappy kedves öregember volt, akire nagyon jó volt ránézni. Mindig gondosan megfésült haja nem is lehetett volna fehérebb. Kék szeméből, melyet a kor homálya már megfakított, melegség sugárzott. Arca csupa ránc, de amikor elmosolyodott, a ráncai is vele mosolyogtak.

Szépen tudott fütyülni, s minden nap boldogan fütyörészve tisztogatta, törölgette a zálogboltját. Ezzel együtt volt benne valami titkos szomorúság, de aki ismerte, tisztelte és szerette Pappyt.

2020. december 18. – Péntek

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József, igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van.

„Te vagy az Isten, aki csodát művelsz, a népek előtt feltárod hatalmadat.” Zsolt 77,15

Tavaly hirtelen félbeszakadtak karácsonyi készülődéseink, mikor egy kocsi teljes sebességgel belénk rohant a jelzőlámpánál. Ajándékok, finomságok, karácsonyi listák szóródtak szét a földön. Hál’ Istennek, hamar kiérkeztek a mentősök és a rendőrök, s javasolták, hogy menjünk be a kórházba vizsgálatra.

"Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak." Jakab 4:17

Siettem. Szerda volt, és még sok dolgot kellett elintéznem, mielőtt elindulok a nők számára tartott bibliaórámra. Utolsó utam az élelmiszerüzletbe vezetett. Egy kis uzsonnára valót és néhány üveg üdítőt szerettem volna venni az alkalom résztvevőinek, mivel egyenesen a munkából jönnek az órára.

2020. december 17. – Csütörtök

Jézus Krisztusnak, Dávid és Ábrahám fiának családfája. Ábrahámnak Izsák volt a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Júda és testvérei, Júdának Fáresz és Zára Támártól, Fáresznek Eszróm. Eszrómnak Arám, Arámnak Aminadáb, Aminadábnak Náásszon, Náásszónnak Szalmon, Szalmonnak Bóász Ráhábtól, Bóásznak Jóbéd Rúttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király.

Dávidnak Salamon volt a fia Uriás feleségétől, Salamonnak Roboám, Roboámnak Abija, Abijának Ászáf, Ászáfnak Jozafát, Jozafátnak Jórám, Jórámnak Ozijás, Ozijásnak Joatám, Joatámnak Acház, Acháznak Ezekiás, Ezekiásnak Manasszesz, Manasszesznek Ámosz, Ámosznak Joziás, Joziásnak pedig Jekoniás és testvérei a babiloni fogság idején.

Kedves, csendes este volt Hófalván. Az ezüst holdacska kíváncsian kukucskált be a kicsiny városka művelődési házának ablakán. Vele tartottak a ragyogó csillagok is, akik örömükben táncot jártak az égbolton.

Bent nagy volt a sürgés-forgás, a karácsonyi ünnepekre készülődtek.

Az aulában díszes fenyő üdvözölte a vendégeket. Ágain csilingelő csengettyűk, színes gömbök, világító égők s ízletes szaloncukrok roskadoztak. Csúcsán pedig egy arany csillagocska díszelgett, s nyújtogatta karjait, hogy neki is kijusson a csodálkozó tekintetekből. 

A színházteremben pedig rengeteg gyertya gyűlt össze arra a konferenciára, amelyet Hit, Remény és Szeretet nevű gyertyák rendeztek.

Egy asszony kijött a házból és három szakállas öregembert látott üldögélni az udvaron. Nem ismerte őket. Így szólt:

“Nem hinném, hogy ismernélek benneteket, de éhesnek látszotok. Kérlek benneteket, gyertek be és egyetek valamit!”

“A ház ura itthon van?” – kérdezték.

Nem – válaszolta az asszony. – Nincs itthon.

“Akkor nem mehetünk be” – felelték.

Amikor este a férje hazaért, az asszony elmondta neki, mi történt.

“Menj, mondd meg nekik, hogy itthon vagyok, és hívd be őket!”

Az asszony kiment és újra behívta az öregeket.

"Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját."

Jelenések 2,10b

Szól a figyelmeztetés minden kereszténynek Szmirnában, és azóta is minden Krisztust követőnek. János apostol továbbította a híveknek Isten prófétai üzenetét, ami be is következett úgy a városi gyülekezet, mint a kereszténység egy bizonyos korszakában. A megmentő szeretet működött akkor, és működik ma is.

Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.

(Lukács 1:31)

Nagyon meglepődnél a válaszokon, ha megkérdeznéd ma az utca emberét, mit gondolnak a jászolban lévő csecsemőről. Nem volt ez másként Jézus születéskor sem.

A szállásadót nem igazán érdekelte a születendő baba. Túlontúl elfoglalta a hatalmas tömeg amely megszállta a várost, és a nagy forgalommal járó üzleti haszon. Heródes megpróbálta elpusztítani az ünneplés lehetőségét.

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.

Ha a szegénykonyhában segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem.

2020. december 16. – Szerda

Abban az időben Keresztelő János magához hívatta két tanítványát, és ezzel a kérdéssel küldte őket az Úrhoz: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?”

A két férfi Jézushoz érkezve így szólt: „Keresztelő János küldött minket, és kérdezteti: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?”

Abban az órában Jézus sokakat meggyógyított különféle bajokból és betegségekből, megszabadított a gonosz lelkektől, sok vaknak pedig visszaadta szeme világát.

Ismét vége felé közeledik egy naptári esztendő: Ádvent, Karácsony, Szilveszter, Újév. Lázas készülődések időszaka áll a küszöbünkön. De még mielőtt magával sodorna az ilyenkor már szinte megszokottá vált „menetrendszerinti” áradat, álljunk meg egy pillanatra, és fordítsuk figyelmünket a lelkünkre.

Vallási meggyőződéstől függetlenül mindenki készül karácsony ünnepére.

A kis csillag a milliárdnyi többi között állt fenn az égen. Végtelenül messzi kis fehér pont volt csupán. Senki sem vette észre - éppen ez volt bánata. Hajnalban nem az ő fénye világított a legerősebben, nem ő volt az Esthajnalcsillag. A Nagy Medve sem ő volt, de még csak a gyeplő sem a Göncölszekér rúdjánál.

Amikor látta, hogy a betlehemi istálló feletti csillag milyen erősen fénylik, ezt gondolta: - Én is szeretnék egyszer így világítani!

"Elszenvedve egymást és kölcsönösen megbocsátva egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna – amint Krisztus is megbocsátott nektek, ti is úgy tegyetek.”

Kolossé 3:13

Emlékszel még Jézus utolsó szavaira a kereszten? ,,Elvégeztetett!” A szó szerinti fordítás talán így hangzana: ,,Teljesen kifizetve.”

Soha nem felejtem el, amikor végre kifizettem a hitelt az első autómra. Mikor a negyvennyolcadik és egyben utolsó fizetnivalót küldtem el, megünnepeltem, hogy végre az enyém az a kicsi, élénk, kék Chevrolet Vega minden alkatrészével együtt.

„Azt mondom pedig: Aki szűken vet, szűken is arat; és aki bőven vet, bőven is arat. Kiki amint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.”

(Korinthusbeliekhez írt második levél, 9. fejezet 6-7. vers)

Ó, hányszor fantáziáltunk és énekeltük a Hegedűs a háztetőn című musical főszereplőjével, Tevjével a tejesemberrel együtt: ’Ha én gazdag lennék, jaga-diga-diga-daj, jaga-diga-diga-daj…’

No de mihez is kezdenél annyi pénzzel?

2020. december 15. – Kedd

Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: „Erről mi a véleményetek? Egy embernek két fia volt. Odament az egyikhez, és így szólt hozzá: „Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben!” A fiú azt válaszolta: „Nincs kedvem!”, de később megbánta, és mégis kiment. Odament a másikhoz, és annak is szólt. Az így válaszolt: „Szívesen, uram!”, menni azonban nem ment. Kettőjük közül melyikük teljesítette az apa akaratát?” Azt felelték: „Az első.”

Erre Jézus így szólt hozzájuk: „Bizony mondom nektek: A vámosok és utcanők megelőznek titeket Isten országában.

Veronika kedvetlenül rakosgatott a szépen feldíszített kis karácsonyfa alatt. A munkájával elégedett volt, de elszorult a szíve arra a gondolatra, hogy ez ismét csak: - nagy hűhó semmiért!

Már hetek óta lázasan készülődött, a szeretet ünnepére. Ujjongó örömmel várta Dórát, a kislányát, szent estére, szerény kis otthonába. 

Tudta, ez a látogatás csupán néhány boldog órát jelenthet neki, hogy azután még elviselhetetlenebb legyen a magány. Ha erre gondolt, már nem is tudott igazán örülni és sajnos képtelen volt, erre nem gondolni. 

Az óra most négy órát mutatott, öt órára jön Dóra.

Minden körülmény között hálát adjatok...

(1 Thessz. 5:18, angol fordítás)

Pál írta a Thessalonikai levelet. A vers olvasásakor talán arra gondolunk, milyen szépen csengő szavak is ezek. Majd felületesen hálát adunk a mindennapjainkért és folytatjuk a napi rutinunkat. A valóságban azonban nagyon kevesen tudjuk igazán észrevenni és hálásan megköszönni a bennünket körülvevő áldásokat.

„Az Úr azonban így válaszolt: "Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha." Lk 10,41-42

Csak néztem a földön szétszóródott csillogó törmeléket, összegabalyodott vezetéket, és kitört belőlem a sírás. Felborult karácsonyfám miatti idegességem, szomorúságom elérte a csúcspontját.

2020. december 14. – Hétfő

Egy alkalommal Jézus a templomba ment, és tanított. Közben odaléptek hozzá a főpapok meg a nép vénei, és megkérdezték: „Miféle hatalommal teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat ehhez?” Jézus így válaszolt: „Én is kérdezek tőletek valamit. Ha megfeleltek rá, megmondom nektek, milyen hatalommal teszek így. Honnan volt János keresztsége? A mennyből-e vagy az emberektől?”

Azok tanakodni kezdtek egymás között: „Ha azt mondjuk, a mennyből volt, azt feleli: „Hát akkor miért nem hittetek neki?” Ha pedig azt mondjuk: „Az emberektől”, akkor meg félnünk kell a néptől, mert Jánost mindenki prófétának tartja.” Ezért ezt a választ adták Jézusnak: „Nem tudjuk.”

„Akkor én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalommal teszek így” – felelte Jézus.

„Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kíván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.”

Mik 6,8 (KG)

Néha olyan bonyolult tud lenni az élet. Jó volna mindig tisztán látni, mi a helyes döntés. De akár kapcsolatokról, akár feladatokról vagy anyagiakról van is szó, könnyen összezavarodom. Főleg mostanában.

Olyan időszakába értem az életemnek, amikor döntenem kell, hogyan tovább.

Egy novellát olvastam régebben, nem tudom már, ki írta, egy legendát mesél el, amely arról szól, hogy amikor a mennyei angyalkórus Betlehem mezején zengte: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség”, az egyik kis angyal hirtelen elhallgatott. És bár csak egyetlen hang némult el a kórusban, mégis megzavarta az egész harmóniát. A körülötte állók is elbizonytalanodtak, és a mennyei énekkar megzavarodott. Szerencsére a tapasztalt, idősebb angyaloknak volt lélekjelenléte, és biztos hangjukkal megmentették a kórust. 

Az egyik főangyal magához intette a kis angyalt, és megkérdezte tőle:

-Miért hallgattál el?

„Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem.” 

Jn 10,27

Ültem a heverőn, kibámultam az ablakon, és a jövőn töprengtem. Új lehetőségek jelentek meg a láthatáron. Izgatott voltam, de féltem is, hogy túlságosan belebonyolódom, agyamban egymást váltották a megválaszolatlan kérdések: Igent vagy nemet mondjak? Mire hív Isten? Hogyan tudnék rájönni, mi az ő terve és célja a jövőmmel?

Ezután kisgyermekeket is vittek, hogy megérintse őket. Amikor a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak, Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba."

Lk 18,15-17.

2020. december 13. – Advent 3. vasárnapja

Abban az időben föllépett egy ember: az Isten küldte, és János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, hanem (azért jött, hogy) tanúságot tegyen a világosságról. János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: „Ki vagy te?” Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” Ezért megkérdezték tőle: „Hát akkor?

„Ilyen bizodalmunk pedig a Krisztus által van Isten iránt. Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak, hogy bármit is megítéljünk; ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk az Istentől van.” 2Kor 3,4-5

„Biztos, hogy oroszlánszelídítő akarsz lenni?”- kérdezte anyu széles mosollyal. Ez volt az első reakciója, mikor akkori barátom, Barry, a szüleim elé állt, és megkérte a kezem.

„Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat. Ügyeljetek arra, hogy senki se hajoljon el Isten kegyelmétől, hogy a keserűség gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön.”

Zsidókhoz írt levél 12:14-15

Advent időszakában talán könnyebb szépet mondani. Talán könnyebb a szeretetről, elfogadásról, egymás megbecsüléséről beszélni. Könnyebb hangsúlyozni, hogy Isten előtt mindenki egyenlő, hogy itt az ideje végre összefognunk nekünk, embereknek a Jóért.

Az Indiából származó kardamomot a fűszerek királynőjeként tartják számon és az egyik legdrágább fűszer a sáfrány és a vanília mellett. A kardamomot rendszeresen használják ételek ízesítőjeként az indiai konyhában. Nemcsak főételeket ízesítenek meg a segítségével, hanem desszertekhez és italokhoz is hozzáadják, hiszen kellemes, édes ízt kölcsönöz ezeknek.

A kardamon nagyon gazdag vitamin- és ásványianyag-forrás, gazdag kalciumban, káliumban, magnéziumban, foszforban és C-vitaminban.

2020. december 12. – Szombat

Színeváltozása után tanítványai megkérdezték Jézust: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?” Ő így felelt: „Illés eljön ugyan, és helyreállít mindent, én azonban azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel, és kényük-kedvük szerint bántak vele. Így szenved majd az Emberfia is tőlük.” Ekkor értették meg a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.

A fények ünnepén nemcsak a makkabeusok görögök feletti győzelmére emlékezünk.

Az év azon időszakában, amikor az éjszakák a leghosszabbak, a zsidó emberek a hanuka nyolc napján apró lángokat gyújtanak, melyek nemcsak otthonukat, hanem szívüket is beragyogják.

Mit ünneplünk hanukakor?

A hanuka - a szó jelentése: megtisztítás, megszentelés - a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, mely nyolc teljes napon át tart.

A fény ünnepe, mely egy, a zsidó történelembe ritkaságszámba menő győztes szabadságharcra, illetve ahhoz kapcsolódóan egy valódi csodára emlékeztet.

„Amikor eljött a templomszentelés ünnepe, Jeruzsálemben tél volt. Jézus a templomban, a Salamon csarnokában járt.” (János 10:22-23)

Jézus legjobb barátja János elbeszélése szerint Jézus Jeruzsálemben volt Hanuka idején: ez a Felszentelés ünnepe. Vajon a követői miért nem ünnepeltek? Igazság szerint voltak, akik ünnepeltek. A Hanuka egy zsidó ünnep, de Isten nem rendelte el a megünneplését a Bibliában.

Összekuporodva ült már vagy fél napja a koncentrációs tábor egyik sarkában.

A csúcsok felől havas szél fútt, de már nem fázott. Már fázni sem tudott. Tétován bámult maga elé. Zsákrongyba csavart, mállott cipőjét nézte, de nem látta.

Körülötte csonttá soványodott alakok ölelgették a felszabadító katonákat. Friss ételszag csapta meg. Nagyot nyelt, szájában összefutott a nyál, de nem volt ereje, hogy fölkeljen. Hazagondolt. Vajon élnek-e?

„Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki.” Préd 4,10

Nemrég olvastam egy interjút egy tizenhét éves lánnyal, ami nagyon elgondolkoztatott. Elmondta, mennyire szeretné, ha szülei tudnák, mi történik az életében: kivel jár, milyen messzire mentek egymással, hogyan bánik vele a fiú, milyen közönséges dolgokat mond neki.

'Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta,

hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.'

(Jn. 3,16.)

A mennyei Atya nemcsak a Fiát adta ajándékba, hanem a fákat,

a virágokat, a növényeket, az állatokat, az embertársainkat is.

Mind-mind Isten ajándéka.

Jó úgy nézni körülöttünk lévő dolgokra, lényekre, mint Isten

szerelmes leveleire, jóságos teremtőnk irántad, irántam való 

tiszteletére, szeretetének kisebb-nagyobb, játékos, vagy nagyon

is komoly megnyilvánulásaira..

„Nem tévednek el, akik gonoszságot forralnak? A szeretet és a hűség a jóra törekvőké!”

Péld 14,22

Szoktál ábrándozni az előtted álló különleges alkalmakon, ünnepnapokon?

Velem főleg akkor esik meg, mikor a Pinteresten csodás képek kerülnek a szemem elé ételekről, kézműves alkotásokról, díszekről, ajándékokról. Rá fogom szánni az időt, hogy különlegessé, emlékezetessé tegyem azt a napot néhány apró ötlettel - álmodozom.

2020. december 11. – Péntek

Egy alkalommal így szólt Jézus a néphez: „Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják pajtásaiknak: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok.” Eljött János. Nem eszik, és nem iszik; azt mondják rá: „Ördöge van.” Eljött az Emberfia. Eszik-iszik, és azt mondják rá: „Lám, a falánk, borissza ember, a vámosok és a bűnösök barátja!” Az Isten bölcsességét azonban művei igazolták.”

Mt 11,16-19

Elmélkedés:

A vezetők és a bölcsek nem mindig szoktak örülni annak, ha valaki kritizálja őket, és ezen most nem a felelőtlen bírálatokat értem, hanem jobbító szándékú javaslatokat.

„Ezt a Mózest, akit elutasítottak, amikor ezt mondták: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá? – ezt küldte el az Isten fejedelmül és szabadítóul az angyal által, aki megjelent neki a csipkebokorban.” ApCsel 7,35

Sosem jó érzés, ha elutasítják az embert. Általában kerüljük az olyan helyzeteket, amikor ez előfordulhat, gyakran pedig túl hamar feladjuk. Szülők, akiket kimerít gyermekük ellenkezése, inkább engednek, semhogy szeretettel fegyelmeznének.

– István, átmegyek, megnézem a Marika nénit! – szólok be a szobába a férjemnek, aki éppen az aranyszínű gömböket aggatja fel a tömzsi, alacsony karácsonyfára.

Hátrapillant rám, csendben bólint, aztán mutatóujját a szája elé húzza, állával a szoba túlsó vége felé bök. Jóleső melegség önti el a szívem tájékát, ahogy meglátom a fotelban szunyókáló édesanyámat, ölében az ujjacskáját szopó, békésen alvó kisbabámmal. Néhány percig csak nézem őket, boldog mosoly kúszik az arcomra, aztán halkan kiosonok.

„Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni - talán nem tudjátok? Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok.”

Ézsaiás próféta könyve 43:19

Így év vége közeledtével, az ünnep egyre magával ragadóbb keserédes hangulatában érzed a késztetést a számvetésre. Mi is történt veled, mit hagytál magad mögött, milyen tapasztalatokon mentél keresztül? Pozitív vagy negatív a mérleg? Milyen nehézségeket éltél meg, milyen örömök tették elviselhetőbbé a szürke hétköznapokat?

Sok gyógynövény áll rendelkezésünkre, amelyek remek szorongásoldónak bizonyulnak. Az emberek jelentős része azonban még mindig jobban bízik a gyógyszerekben, mint a gyógynövényekben, pedig azok sok hasznos vegyületet tartalmaznak, így számos pozitív hatást tudnak kifejteni a szervezetünkben. További előnyük, hogy nem okoznak hozzászokást, és ha mértékkel fogyasztjuk és betartjuk a felhasználásukkal kapcsolatos szabályokat, mellékhatásoktól sem kell tartanunk.

2020. december 10. – Csütörtök

Abban az időben Jézus így nyilatkozott Keresztelő Jánosról: Bizony mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő. A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mindmáig erőszakot szenved, és az erőszakosok szerzik meg. A próféták és a törvény Jánosig mindannyian ezt jövendölték.

Benjamin, egy csiszolatlan gyémánt, és a békés Joseph a Sinai pusztában vándoroltak Gebel Musai, a hegy felé, ahol Mózes átvette a tízparancsolatot. Vándorlásuk egy pontján vitatkozni kezdtek, s ez oda fajult, hogy Benjamin arcul ütötte Joseph-et.

Joseph nagyon megbántódott, összezavarodott és dühös lett, de anélkül, hogy bármit mondott volna, leguggolt, és ezt írta a homokba: „A mai napon a legjobb barátom arcul ütött.”

Továbbmentek, és eljutottak egy oázishoz.

„Legyen bár olyan teljes a hitem, hogy hegyeket mozdíthatok el, ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok.”

1 Kor 13:2b

Ahogy közelednek az ünnepek, vigyáznom kell, hogy ne gondolkozzam felületesen a szeretetről. Néha olyan magas szeretetmércét állítok a karácsony elé, hogy a végén csak csalódottságot és ingerültséget érzek. Veled történt már ilyen

„Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek.”

Péter első levele 1:22

„Amióta megismertem a söprűt, az életem gyökeresen megváltozott. Lenyűgöző a szerkezete. Fantasztikus milyen egyenes a nyele, és hogy milyen simára le van csiszolva. Jó érzés abban a tudatban megmarkolni, hogy ez a söprű az enyém, és azt csinálok vele, amit akarok.

2020. december 9. – Szerda

Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”

Mt 11,28-30

Elmélkedés:

Az evangéliumokban bizonyos szövegek értelme és jelentősége akkor tárul fel, ha ismerjük azok ószövetségi előzményeit.

-Élt egyszer egy idős asszony, aki nap mint nap hosszú órákon keresztül imádkozott. Egy nap Isten hangját hallotta, aki így szólt hozzá: "ma eljövök hozzád, hogy meglátogassalak Téged!

Képzeljétek el, micsoda örömöt és büszkeséget érzett az idős asszony.

Csinositani kezdte a lakását takarított, tésztát gyurt, és süteményt sütött. Aztán felvette a legszebb ruháját, és várni kezdte az Úr érkezését.

Egy kis idő múlva valaki kopogtatott az ajtaján.

Nagyon élvezem a karácsonyi kekszek sütését, vagy az ünnepi hangulat megteremtését az otthonunkban, mégis rájöttem, hogy ha kiégek miközben szinte már megvalósíthatatlannak tűnő, valószínűtlen és fölösleges dekorációt, (vagy tökéletes kekszeket) készítek, akkor az egész értelmét veszti. Valójában, ha őszinte vagyok magamhoz, akkor elismerem, hogy minden törekvésem a tökéletes ünnep teremtésére a stressz szintemet igencsak megemeli, sőt teljesen kimerít.

Akik benne bíznak, azokhoz jó az Úr, a lélekhez, amely őt keresi. Jó csendben várni az Úrra, mert ő megszabadít.

Siral 3,25-26

Néha azt tapasztalom, hogy Isten azonnal válaszol a kéréseimre. Ilyenkor izgatottan, hálatelt szívvel azonnal szeretném mindenkivel megosztani, milyen jó az Úr. Máskor meg előfordul, hogy kéréseim mintha lebegnének a levegőben, és a csodák beláthatatlan távolságba kerülnek.

A karácsonyi készülődéshez és magához az ünnephez is szorosan kötődnek egyes fűszernövények, gyógynövények és fűszerek. Ezek nélkül el sem lehetne képzelni ezt a szép ünnepet, hiszen a látványuk, az illatuk máris ünnepi hangulatot költöztet a szívünkbe, és így sokkal jobban várjuk azt a pár napot, amikor lelki terheinket egy sarokba lepakolhatjuk és csak a saját és a családunk boldogságára koncentrálhatunk.

Minden adventi gyertya egy fogalmat szimbolizál: a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt.

Ezeket a fogalmakat párba állították egy-egy személlyel vagy vallási közösséggel, s így vonult be az ünnepnaptárba:

Ádám és Éva – akiknek elsőként ígérte meg a megváltást Isten. Ez a hit gyertyája. (lila)

Zsidó nép – akinek Isten megígérte, hogy közülük származik majd a Messiás. Ez a remény gyertyája.(lila)

Keresztelő Szent János – ő hirdette Jézus eljövetelét előkészítve az utat Jézushoz.

2020. december 8. – Kedd, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez.

Feketén készülődött a karácsony. Reggel óta szünet nélkül csorgott az eső, s a kisváros csatakos utcáin hideg köd tapadt a házfalakhoz. Az emberek föltűrt gallérral, morcosan siettek, s ázott, ócska ruháikban még soványabbaknak és éhesebbeknek látszottak, mint máskor.

A rendőrség épületében rosszkedvű homály uralkodott. A főnök indulatosan csapkodta az ajtókat egész nap, s az írnok behúzott nyakkal hajolt az asztala fölé, csak lopva mert néha a faliórára pislogni.

„Ha a mi Istenünk, akit tisztelünk, meg akar minket menteni, akkor a tüzes kemencéből és a te kezedből is kiszabadít, ó király. De ha nem így történnék is, tudd meg, ó király, hogy isteneidet nem tiszteljük…” Dán 3,17-18a

Gyors mozdulattal törölgette a könnyeit, mint ahogy a matróz igyekszik kimeríteni a vizet a süllyedő hajóról. Minden erejét összeszedte, hogy ne boruljon ki.

Egy ideje a szíve alatt sarjadó új élet örömében élt.

„Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.

Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen.”

Péter apostol második levele 3.

Csodálatos! Isten nagyon ragaszkodik hozzánk, meghal értünk

a kereszten, életével megmutatta Krisztus, hogy mi az igazi szeretet. Szívünkbe lopta a szeretet lángját, hogy a világunk el tudjon indulni, lassan, tipegve - topogva az őszinte szeretet,

a testvériség útján.

Vezet, azt akarja, hogy az emberiség ne fenekedjen meg a bűnben, a gyűlölködésben, a háborúk pusztító csapásaiban. Mint kotló a csibéit, maga köré gyűjt, és vezet önmagunk, és világunk felfedezésében, a teremtés továbbálmodásában.

2020. december 7. – Hétfő

Egyik napon, amikor Jézus tanított, farizeusok és törvénytudók is ültek körülötte, akik Galilea és Júdea különböző falvaiból és Jeruzsálemből jöttek. Az Úr ereje akkor arra indította Jézust, hogy gyógyítson.

Ekkor néhány férfi egy béna embert hozott hordágyon. Be akarták vinni a házba, hogy eléje tegyék, de a tömeg miatt nem fértek hozzá. Ezért fölmentek a tetőre, és azon át bocsátották le ágyastul a középre, Jézus elé.

Zsibbadó lábakkal, üres hassal és nem éppen pozitív hangulatban szálltam le a repülőről. Még három óra várakozás állt előttem a csatlakozásig. És a gép késett!

Lepakoltam a csomagjaimat, és hazatelefonáltam. A feleségem vette fel a telefont. Mindig örül, ha hívom. Nem hoztunk fontos döntéseket. Nem oldottunk meg egyetlen problémát sem. Egyszerűen csak beszélgettünk. Kezdtem egyre jobban érezni magam. Amikor befejeztük a beszélgetést, Denalyn azt mondta: „Nagyon örülök, hogy hívtál.” Boldogan tettem le a telefont.

„Az embertől van a terv a szívben, de az Úrtól jön, hogy mit mondjon a nyelv.” Péld 16,1

Néhány éve egy közeli barátnőmért imádkoztam. Hozott néhány rossz döntést, ami magánéleti krízist okozott nála. Akár minden összeomolhatott, ami fontos volt neki. Imádkozás közben kértem Istent, mutassa meg, mit tehetek érte. Isten segítségét kértem, de egyfolytában törtem a fejemet, mit tehetnék.

Jézus Krisztus születése pedig így történt. Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek, de mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy áldott állapotban van a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, és nem akarta őt megszégyeníteni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el. Amikor azonban ezt végiggondolta magában, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta:

"József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van.

Csodálom Isten bizalmát: drága Szent Fiát,  Józsefre és  Máriára bízza. 

Nem küld vele láng pallosú, őrző-védő kerubokat. 

A kis Jézus az emberek karjába veti magát, mert tudja azt, hogy az ember jó, hisz minden embert az ő Mennyei Atyja teremtett, és ő selejtet nem teremt. 

Jézus, a védtelen kisbaba, bizakodó szeretettel simul oda Máriához, fúrja fejét József karjai közé, és tudja azt, hogy ez az emberpár gondját viseli. 

Heródes a gyermek életére tör, a Szentcsalád mindent hátrahagyva, mindenről lemondva, kész az élet, a szeretet mellett dönteni. 

Elmenekülnek Egyiptomba, hogy megmentsék Jézus életét. 

Az isteni bizalom gyümölcsöt szül!

2020. december 6. – Advent 2. vasárnapja

Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete. Izajás próféta megírta: „Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit.” János ezért a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. Kivonult hozzá Júdea egész vidéke és Jeruzsálem minden lakója.

„…hogy meg ne csaljon minket a Sátán. Mert jól ismerjük az ő szándékait.” 2Kor2,11.

Tegnap az okmányirodában ültem Ashley-vel, s az ügyintézőt hallgattam, aki arról beszélt 15 éves lányomnak, mennyire fontos, hogy jó döntéseket hozzunk. Ashley épp tanuló vezetői engedélyét vette át, s készült belépni a tinédzser autóvezetők gyakran félelmetes világába. „Az elmúlt évben 320 tinédzser vezető szenvedett halálos balesetet az utainkon, ezért igyekszünk mindent megtenni a biztonságod érdekében” – mondta szigorú arccal a hölgy, és elmagyarázott Ashley-nek egy csomó, kezdő vezetőknek szóló szabályt.

Csodálatos! Isten nagyon ragaszkodik hozzánk, meghal értünk a kereszten, életével megmutatta Krisztus, hogy mi az igazi szeretet. Szívünkbe lopta a szeretet lángját, hogy a világunk el tudjon indulni, lassan, tipegve - topogva az őszinte szeretet, a testvériség útján.

Vezet, azt akarja, hogy az emberiség ne fenekedjen meg a bűnben, a gyűlölködésben, a háborúk pusztító csapásaiban. Mint kotló a csibéit, 

maga köré gyűjt, és vezet önmagunk, és világunk felfedezésében, a teremtés továbbálmodásában.

"A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek."

1Kor 2,9

Karácsonyhoz közeledve sokan törjük a fejünket, hogy mit is adhatnánk szeretteinknek ajándékba. Ilyenkor jönnek jól a kívánság-listák. Gyermekként a Télapónak írtuk a levelet, mit szeretnénk; vagy a szüleinkkel beszélgettünk arról, vajon a Jézuska azt hozza-e, amire vágyunk.

„Az Úr az égből letekint az emberekre, hogy lássa, van-e még, aki értő lelkű, van-e még, aki keresi az Istent.” Zsolt 14,2

Egyik nyáron, pár évvel ezelőtt, Mark fiam egy családi táborba ment dolgozni. A hegyek lélegzetelállítóak voltak, sok barát vette körül, és a menüt a tinédzserek álmai szerint állították össze, az otthon mégis hiányzott neki. Nem borzasztóan, csak épp annyira, hogy néha belenyilalljon a lelkébe.

Tudtam, hogy jól esne neki valami, ami az otthon jelenti.

2020. december 5. – Szombat

Nyilvános működése idején Jézus bejárt minden várost és falut. Tanított a zsinagógákban, hirdette országának örömhírét, meggyógyított minden betegséget és minden bajt. Ahogy végignézett az embereken, megesett a szíve rajtuk, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok: elcsigázottak és kimerültek. Akkor így szólt tanítványaihoz: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába!” Akkor összehívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden bajt.

Ezekben a napokban óhatatlanul is egy kedves mese jut az eszembe. „Mária kis szamara” története nem nagyon ismert, de lehet, hogy azért valamennyien ismeritek. A legmegragadóbb rész az, mikor Betlehembe menet az úton rablókkal találják magukat szemben, és ahogy ott Mária viszonyul hozzájuk. Nagyon is tisztában van vele, hogy kikkel van dolga, de mindent félretéve bizalommal szólítja meg, és jó embereknek nevezi őket. Elkezdi mutogatni Nekik a leendő kisbaba holmiijait, ingecskéket… Erre a rablóvezér megszólal:

- Ki vagy Te tulajdonképpen?

„Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.” Péld 19,17

A kávézóban üldögéltem múlt héten, behúzódtam a laptopom mögé, igyekeztem lazának, természetesnek látszani, miközben papírzsebkendővel törölgettem kibuggyanó könnyeimet. Nem számítottam arra, hogy így hatnak rám azok a képernyőről rám tekintő fekete szemek.

Elfelejtettem, hogy Isten beköltözik annak a szívébe, aki a szegényekre figyel.

Mikulás legendáját évszázadokon keresztül alakították az emberek, mígnem eljutottunk a mai változathoz. Személye azt testesíti meg, amire a világon minden ember vágyik:

Egy barát, aki törődését azzal fejezi ki, hogy a sok viszontagság ellenére vállalja a hosszú utat, hogy szép ajándékokat hozzon a jó embereknek.

Egy bölcs, aki minden cselekedetről tud, megjutalmazza a jó cselekedeteket, és szemet huny a rosszak fölött.

'Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, 

ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.' (1. Kor.13,1.)

Egy vadász ismerősömmel beszéltem, ő mondta, hogy húsz őzike közül egy – kettő éri meg a felnőtt kort, a többi elveszik, elpusztul. Az őzek számára a fürgeség, az életrevalóság, az elevenség, a figyelmesség nagyon fontos, másképp a ragadozók zsákmánya lesz.

Azt gondolom, hogy ami az őz számára a gyorsaság, az, 

az ember számára a szeretet. 

A családjaink, közösségeink, népünk fennmaradásának legfontosabb feltétele az, hogy szeretet legyen köztünk, szolidaritás, összetartozás, bizalom. 

Azok az emberek, közösségek, népek, ahol a szeretet, 

a szolidaritás, az egymásra figyelés megszűnik, ott nincs tovább.

Igazából már ősszel hangsúlyt kell helyeznünk az immunrendszerünk erősítésére, hiszen ha csak a hideg téli hónapokban kezdjük el, akkor nagy az esélye, hogy elkapunk különféle fertőzéseket és betegségeket. Amikor ősszel már csak keveset süt a nap, akkor nem igazán számíthatunk a napfény gyógyító erejére, és nem remélhetjük, hogy elegendő D-vitamin termelődik a szervezetünkben.

2020. december 4. – Péntek

Tanító útján egyik alkalommal két vak követte Jézust. Egyre ezt kiáltozták: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!” Amint hazaérkezett, bementek hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek-e, hogy tudok segíteni rajtatok?” „Hisszük, Uram!” – felelték azok. Akkor megérintette szemüket, és így szólt: „Legyen a hitetek szerint!” Erre megnyílt a szemük. Jézus pedig rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, ezt senki meg ne tudja!” Ám azok elmenvén, elhíresztelték a dolgot az egész vidéken.

Az advent Jézus Krisztus eljövetelére való várakozás.

Ebben pedig megkülönböztetünk három féle állapotot.

1. Az első advent Jézus Krisztus első eljövetelére való várakozást jelentette, midőn a pátriárkák, próféták, Isten emberei, ezredekkel, századokkal a karácsonyi gyermek megszületése előtt hirdették az evangélium örömüzenetét, mondván:

Ez lesz a megváltó érkezésének a jele: "Szűz fogan méhében, és szül vala fiat, és nevezék nevét Immanuelnek, ami annyit tesz, hogy velünk az Isten."

Tehát Isten népe az idők teljességére mintegy előre tekintve várakozott a kegyelem napjára, mikor is Isten az Ő Fiában, Jézus Krisztusban beteljesíti összes ígéretét.

„Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!” Zsolt 51,12

„Óh, Jenny, teljesen összezavarsz”, korholtam tréfálkozva a barátnőmet. „Rendben, akkor jövő héten találkozunk.” Ezzel a várandós anyuka felkapta a táskáját és a Bibliáját, futólag átölelt, és kiviharzott az ajtón. Ezt megelőzően közölte bibliakörünk összegyűlt tagjaival, hogy nem tud maradni, mert az anyósa jön pár napra látogatóba, este érkezik.

„Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek, tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget; az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát.”

Pál levele a Kolosséiakhoz 3:23-24

Végeztünk-e már valamit kényszerből, vagy mert tudtuk, hogy mindenképp meg kell tennünk, bár semmi kedvünk nem volt hozzá?

AJÁNDÉK:

Jézus Krisztus üres kézzel jött közénk Karácsony estéjén. 

Nem hozott ajándékokat, nem osztott semmiféle mennyei szuvenírt. 

Ő, önmaga akart lenni az áldás, az ajándék, Isten szeretetének csodás megnyilvánulása. 

Reformjához nem hozott égi kincseket.

Kérdéseinkre a válasz bennünk feszül. Isten mindannyiunkat a saját képére, hasonlatosságára teremtette. 

Mi is üres kézzel jöttünk erre a földre, azzal a hivatással, hogy áldás, ajándék, simogatás legyünk, válasz a fojtogató kérdésekre, út, mely tovább vezet.

2020. december 3. – Csütörtök

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Nem mindaz, aki azt mondja nekem: Uram, Uram! – jut be a mennyek országába, hanem csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát. Aki hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült.

"Veled van Istened, az ÚR, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked."

(Sofóniás 3:17)

Pillanatok alatt ideért a December. Az Advent ezen időszakában legtöbben a Karácsonyra készülődünk. Ajándékok után futkosunk, ezeket díszcsomagolásba öltöztetjük... Biblia verseket olvasunk Lukács evangéliumából és Ézsaiás könyvéből, és a születés történetén gondolkodunk.

A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.

Péter első levele 5. fejezet 10-11. verse

Megkezdtük az év utolsó hónapját. Nem is lehetne szebb gondolatokkal indítani a reggelt, mint amit a Szentírásból meríthetünk.

'Sokszor megtapasztaltam, hogy mindaz, amit csinálok, nem az enyém, hanem az élő Istené. A gyermekekért, kiket nevelek, Jézus Krisztus meghalt a keresztfán.

Én legföljebb megpróbálok kenyeret adni nekik, gondozni őket.

Isten ezért a világért, a mi népünkért, nemzetünkért meghalt. Életednek óriási ára volt. 

Isten jobban akarja azt, hogy mi külön és együtt is fejlődjünk, szépek, nagyszerűek legyünk, mind amennyire mi bármikor is akarhatnánk.

Isten számára mi fontosabbak vagyunk.

„Mindig szeret a barát, de szükség idején testvérnek bizonyul.” Péld 17,17

Ültem a kocsiban a feljáró előtt, és fogalmam sem volt, mit fogok mondani ismerősömnek, ha kinyitja az ajtót.

Nem úgy készültem, hogy beugrom hozzá boltba menet, de mondott valamit tegnap, ami azóta is szomorúan visszhangzik a fejemben.

A játszótéren ültünk a homokozó deszkaperemén, apróságaink várat építettek a lábunknál, és az ismerősöm pár szóban megemlítette egy belső küzdelmét, ami sok fájdalmat okoz neki.

A szegfűszeg emberi szervezetre gyakorolt gyógyhatása már az ókorban is ismert volt. A gasztronómiában pedig régóta használják fűszerként, különböző ételek ízesítésére.

Milyen gyógyhatásai vannak a szegfűszegnek?

A szegfűszeg a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjába tartozó közepes méretű, örökzöld trópusi fa (Eugenia caryophyllata) apró, szárított virágrügye vagyis bimbója van.

2020. december 2. – Szerda

Abban az időben Jézus a Galileai-tengerhez érkezett. Fölment egy hegyre, és leült. Nagy sokaság jött hozzá. Hoztak magukkal sántákat, bénákat, vakokat, némákat meg sok más beteget, és lába elé tették őket. Valamennyiüket meggyógyította. Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek, a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult, és magasztalta Izrael Istenét. Jézus akkor összehívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet.

A gonosz szeretne lelkünkbe furakodni és elvenni tőlünk a reményt. Szeretné elhitetni velünk, hogy nincs jövő, hogy létünk elérte a korlátokat, a plafont, és most már innen a civilizációnk hullámcsúcsáról csak a mélybe zuhanhatunk. Hihetetlen komor színekkel, sok logikával dolgozik: Ember, az ami rád vár, csak vergődés és szenvedés! Látod a lepusztult, szemét hegyektől árnyékos kihaló világban mindent elrontottál, nincs tovább. Nemcsak mint ember, hanem mint nemzet is, és mint az emberiség is, végnapjaidat éled, éld ki hát magadat részeg tivornyádban.

Jób ekkor fölállt, megszaggatta köntösét, és megnyírta a fejét. Azután a földre esve leborult, és így szólt: Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve! 

(Jób 1:20-21)

Jób Istenhez hűséges, rendkívüli ember, férj és édesapa volt. Példaértékű volt a gazdagságban megmutatkozó hűsége, de kitartása a halál küszöbén, fájdalomban és kétségbeesésében még inkább átütő erejű volt.

„Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is.”

(Pál Apostol Filippibeliekhez írt levele 2. fejezet 4.vers)

A bűn által megrontott világ természetes velejárója lett a mindenütt megnyilvánuló, a másikat letaposó és elpusztító önzés, mely sokszor az életösztönre hivatkozva hirdeti; nekem ennem kell, nekem élnem kell, az oroszlán is megeszi az antilopot...

De hova vezet mindez? Emlékszünk a mesére a két csacsiról, akiket kikötöttek két szalmabála közé?

Talán Ön is tapasztalta már, hogy annyira fáj a feje, hogy legszívesebben egész nap csak pihenne egy csendes, nyugodt szobában. A nem migrénes fejfájás is lehet néha annyira kínzó, hogy valóban nem tudunk a feladatainkra, a munkánkra koncentrálni.

Mindig nem vehetünk be fájdalomcsillapítót, hiszen a kor előrehaladtával egyre több dolog kiválthatja a fej fájdalmát.

A Reménység Ünnepe

Nemrég ismertem meg egy kislány, Hope Stout történetét. Miután többet is megtudtam az életéről, úgy éreztem, nem volt véletlen, hogy szülei a „Hope” (Reménység) nevet adták neki születésekor. Sorsszerű volt. A fiatal szívét betöltő önzetlen kedvesség és együttérzés nagy hatással volt rám és sok más emberre, és szeretethagyatéka áldással van sokak életére azóta is napról napra. Sosem találkoztam vele, és ezt nagyon sajnálom.

2020. december 1. – Kedd

Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki. Igen, Atyám, így tetszett neked. Mindent átadott nekem Atyám. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya; és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.” Jézus ezután tanítványaihoz fordult, és külön nekik mondta: „Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok.