„Legyen bár olyan teljes a hitem, hogy hegyeket mozdíthatok el, ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok.”

1 Kor 13:2b

Ahogy közelednek az ünnepek, vigyáznom kell, hogy ne gondolkozzam felületesen a szeretetről. Néha olyan magas szeretetmércét állítok a karácsony elé, hogy a végén csak csalódottságot és ingerültséget érzek. Veled történt már ilyen

„Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek.”

Péter első levele 1:22

„Amióta megismertem a söprűt, az életem gyökeresen megváltozott. Lenyűgöző a szerkezete. Fantasztikus milyen egyenes a nyele, és hogy milyen simára le van csiszolva. Jó érzés abban a tudatban megmarkolni, hogy ez a söprű az enyém, és azt csinálok vele, amit akarok.

2020. december 9. – Szerda

Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”

Mt 11,28-30

Elmélkedés:

Az evangéliumokban bizonyos szövegek értelme és jelentősége akkor tárul fel, ha ismerjük azok ószövetségi előzményeit.

-Élt egyszer egy idős asszony, aki nap mint nap hosszú órákon keresztül imádkozott. Egy nap Isten hangját hallotta, aki így szólt hozzá: "ma eljövök hozzád, hogy meglátogassalak Téged!

Képzeljétek el, micsoda örömöt és büszkeséget érzett az idős asszony.

Csinositani kezdte a lakását takarított, tésztát gyurt, és süteményt sütött. Aztán felvette a legszebb ruháját, és várni kezdte az Úr érkezését.

Egy kis idő múlva valaki kopogtatott az ajtaján.

Nagyon élvezem a karácsonyi kekszek sütését, vagy az ünnepi hangulat megteremtését az otthonunkban, mégis rájöttem, hogy ha kiégek miközben szinte már megvalósíthatatlannak tűnő, valószínűtlen és fölösleges dekorációt, (vagy tökéletes kekszeket) készítek, akkor az egész értelmét veszti. Valójában, ha őszinte vagyok magamhoz, akkor elismerem, hogy minden törekvésem a tökéletes ünnep teremtésére a stressz szintemet igencsak megemeli, sőt teljesen kimerít.

Akik benne bíznak, azokhoz jó az Úr, a lélekhez, amely őt keresi. Jó csendben várni az Úrra, mert ő megszabadít.

Siral 3,25-26

Néha azt tapasztalom, hogy Isten azonnal válaszol a kéréseimre. Ilyenkor izgatottan, hálatelt szívvel azonnal szeretném mindenkivel megosztani, milyen jó az Úr. Máskor meg előfordul, hogy kéréseim mintha lebegnének a levegőben, és a csodák beláthatatlan távolságba kerülnek.

A karácsonyi készülődéshez és magához az ünnephez is szorosan kötődnek egyes fűszernövények, gyógynövények és fűszerek. Ezek nélkül el sem lehetne képzelni ezt a szép ünnepet, hiszen a látványuk, az illatuk máris ünnepi hangulatot költöztet a szívünkbe, és így sokkal jobban várjuk azt a pár napot, amikor lelki terheinket egy sarokba lepakolhatjuk és csak a saját és a családunk boldogságára koncentrálhatunk.

Minden adventi gyertya egy fogalmat szimbolizál: a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt.

Ezeket a fogalmakat párba állították egy-egy személlyel vagy vallási közösséggel, s így vonult be az ünnepnaptárba:

Ádám és Éva – akiknek elsőként ígérte meg a megváltást Isten. Ez a hit gyertyája. (lila)

Zsidó nép – akinek Isten megígérte, hogy közülük származik majd a Messiás. Ez a remény gyertyája.(lila)

Keresztelő Szent János – ő hirdette Jézus eljövetelét előkészítve az utat Jézushoz.

2020. december 8. – Kedd, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez.

Feketén készülődött a karácsony. Reggel óta szünet nélkül csorgott az eső, s a kisváros csatakos utcáin hideg köd tapadt a házfalakhoz. Az emberek föltűrt gallérral, morcosan siettek, s ázott, ócska ruháikban még soványabbaknak és éhesebbeknek látszottak, mint máskor.

A rendőrség épületében rosszkedvű homály uralkodott. A főnök indulatosan csapkodta az ajtókat egész nap, s az írnok behúzott nyakkal hajolt az asztala fölé, csak lopva mert néha a faliórára pislogni.