„A szeretet soha el nem múlik.” (1Korinthus 13:8)

A megjelenés alapján negatív véleményt formálni kevesebb mint húsz másodpercbe kerül. Ahogy Thelma Wells mondja: „Könnyű ítélkezni, amikor valaki nem úgy néz ki, nem úgy beszél, nem úgy fog kezet, nem úgy gondolkodik, ahogyan te. Ám János azt mondja: "… aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát" (1János 4:20).

Nem szeretheted Istent, ha negatív érzelmeket táplálsz mások irányában.

„… ne légy hitetlen, hanem hívő.” (János 20:27) 

A Bibliában azt olvassuk: „Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, éppen nem volt velük, amikor megjelent Jézus. A többi tanítvány így szólt hozzá: "Láttuk az Urat."

Ő azonban ezt mondta nekik: "Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem." Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük.

„Ifjúságodtól fogva ez a te szokásod…” (Jeremiás 22:21 Károli)

Felfedezheted, hogy az olyan sikeres emberek, mint Péter és János, a szokásaikhoz ragaszkodó emberek voltak. „Péter és János felment a templomba, a délutáni imádkozás idejére…” (ApCsel 3:1), és azon a napon Isten felhasználta őket, hogy gyógyulást hozzon egy születése óta rokkant embernek.

Ennek eredményeképpen pedig háromezer ember fordult Krisztushoz, és csatlakozott a gyülekezethez.

„Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó.” (Róma 12:17)

 A hazugságok előbb-utóbb lelepleződnek. Az igazság mindig felszínre kerül. „Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége” (Példabeszédek 28:13).

Bárki is akar üzletet kötni veled, az igazságot akarja tudni – a teljes igazságot. Jézus kínálta a legnagyszerűbb terméket a világon: az üdvösséget. Lehetőséget kínált az emberiségnek, hogy kapcsolatba kerüljenek Istennel. Sőt, mennyei otthont is ígért.

„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon…” (Példabeszédek 22:6) 

A „jó tanár/edző” nevelési modell.

Ezek a szülők útmutatást adnak tanításukkal, példaként szolgálnak a tiszteletadásban, felelősségvállalásban, biztonságban, bizalomban és érettségben azzal, ahogyan bánnak gyermekeikkel. Ők vannak felelős szerepben, de folyamatosan felkészítik gyermeküket arra, hogy annak idején majd átvegyék a vezető szerepet, érettségükhöz mérten felhatalmazást is adnak nekik bizonyos dolgokban.

„Apja azonban életében sohasem vetette szemére, hogy miért tesz ilyet.” (1Királyok 1:6)

Az engedékeny stílus.

Az ilyen szülőnek nagyon kevés szigorú szabálya van, a szabályok, mércék, döntések értelmét elmagyarázza a gyermeknek.

Meghallgatja a gyermek véleményét és ötleteit, és bevonja őt a döntéshozási folyamatba.

Erőfölény helyett érvelést használ, fenyegetés helyett megbeszéli gyermekével a várható kilátásokat.

Sajnos csak kevés háztartási munkát követel meg a gyermektől, ezzel megtagadja tőle a lehetőséget arra, hogy a maga részével hozzájáruljon, és megtanulja az együttműködést.

Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket…” (Efezus 6:4)

A serdülő gyermekek neveléséhez minden cseppnyi bölcsességedre és kegyelmedre szükség van. Te azon erőlködsz, hogy tanítani, vezetni tudd őket, ők pedig a függetlenségre törekszenek – ez olyan huzakodás, ami mindkettőtökre frusztrálóan hat. A kimenetel nagyban azon múlik, hogy a három klasszikus nevelési elv közül melyiket követed. Minden szülő a legjobbat akarja gyermekének, vannak azonban olyan módszerek, melyek jól működnek, és vannak olyanok is, melyek nem.

„Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának…” (Efezus 4:25)

Jézus azt mondta: „megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket” (János 8:32).

De amíg idáig eljutunk, az igazság fájhat is!

Kristin Armstrong mondta: „Az igazság nagyon kényelmetlen lehet. Vannak sorsfordító pillanatok, amikor elő kell állnunk vele, ki kell mondanunk, vagy aszerint kell cselekednünk. Az ilyen pillanatok alakítják a jellemet és szilárdítják meg a kapcsolatokat.

„… mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?” (Apostolok cselekedetei 16:30)

Egy idős hölgy életében először utazott repülőgépen, útja végén valaki megkérdezte tőle, milyen érzés volt repülőn utazni. A hölgy így válaszolt: „Nem volt semmi gond, igaz, hogy nem is nehezedtem teljes súlyommal az ülésre.”

Mi is pont ezt tesszük, amikor nem vagyunk hajlandóak megbízni abban, amit Krisztus elvégzett értünk.

A „Mit kell tennem, hogy üdvözüljek?” kérdésre a nagy vallások legtöbbje egy sor törvénnyel válaszol, melyeket be kell tartani ahhoz, hogy a mennybe jussunk.