„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”

Pál levele a galáciai gyülekezetnek 5:22-23

Pál az 5. fejezetben arról a jó és rossz közötti küzdelemről beszél, ami bennünk zajlik. A szívünkben levő jót „Lélek szerinti életnek”, a rosszat pedig „a test kívánságának” nevezi (5:16). Majd konkrétan fölsorolja a „test cselekedeteit” és a „Lélek gyümölcsét”:

William Barclay írt egy katonai szakaszról, melynek tagjai a második világháború egyik csatájában elveszítették egyik barátjukat, és szerették volna tisztességgel eltemetni.

Találtak egy templomot, mögötte temetővel, amit fehér kerítés vett körül. Megkeresték a papot, és megkérdezték, hogy eltemethetik-e barátjukat a templom temetőjébe.

„Katolikus volt?" - kérdezte a pap.

„Nem" - felelték a katonák.

„Akkor nagyon sajnálom" - válaszolt a pap.

Őszi alkony homálya szállt az észak-svéd tanya körüli mezőkre, földekre. A levegő elég hűvös volt, ami északon szeptemberben igen gyakori, és az ég szürkéskék színbe öltözött, jelezve az első éjszakai fagyot.

A ház melletti kertben fiatal ember állt, és az eget szemlélte, nyílván gondjai voltak. Holger volt, a legidősebb fiú, aki néhány hét múlva orvosi tanulmányait akarta megkezdeni.

Gyerekkora óta értelmes, szorgalmas fiú volt.  Szülőfaluja kis iskolájában olyan buzgón tanult, hogy a tanító lelkére kötötte a szülőknek: küldjék a fiút felsőbb iskolába.

Vasárnap reggel volt. Károly a csöndes erdei ösvényen sétálgatott. Mélyen beszívta a friss levegõt, és boldogan körülnézett. Mennyire szerette a természet nyári pompáját! Köröskörül a fák halk suttogása, a madarak éneke, a kék égbolt, a ragyogó napfény, melynek sugarai mint aranyló nyilak hatoltak át a sûrû lombon. Olyan szép volt a világ!

Akaratlanul összekulcsolta a kezét. Igazán egynek érezte magát a felséges természettel. Így ünnepelte az istentiszteletet.

Az évnek ezen időszaka az ajándékozásról szól. Felmerült-e már benned, hogyan tehetnéd különlegessé valakinek az életét ezen a Karácsonyon?

Szerintem a lehető legjobb mód erre, ha JÉZUSRÓL A VILÁG VILÁGOSSÁGÁRÓL beszélsz neki.

Mert nagyon sok ember számára ez a világ igenis egy sötét helynek számít, mivel:

Sokfelől veszély leselkedik ránk ...

Az elvárások leterhelnek bennünket...

„Boldogok, akik megtartják a törvényt, akiknek tettei mindenkor igazak.” Zsolt 106,3

„Nem szeretem az ünnepeket” – suttogtam.

Régebben, mielőtt férjhez mentem, szerettem. Mielőtt éreztem volna a nyomást, hogy egyszerre sokfelé kell teljesítenem. Mielőtt azt tapasztaltam volna, hogy bármennyire igyekszem, valaki mindenképpen kimarad, megsértődik, rosszul érzi magát.

„A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővelkedjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által.”

(Rómabeliekhez írt levél, 15. fejezet 13. vers)

A Bibliában számtalanszor olvashatunk arról, ahogy az apák, nagyapák megáldják gyermekeiket, unokáikat. Megáldásuk azonban több mint szimpla jó kívánságok felsorolása. Az atyai áldás jelentette a bennük lévő reménység és istenhit továbbadását, illetve előrevetítette és megerősítette az utódoknak az Isten tervében való szerepét.

2020. december 21. – Hétfő

Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.

Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott:

„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám?

"Minden ugyanis, ami Istentől született, győzedelmeskedik a világon. A győzelem, amely diadalt arat a világon: a mi hitünk."

1Jn 5,4

Gyermekkoromtól kezdve legkedvesebb ünnepem a karácsony. Annyira szép, kedves, látványos és izgalmas. Olyan boldogok tudunk ilyenkor lenni! Együtt a család, nagy beszélgetések és közös szórakozás, finom ételek. De mégis, ott az ünnepi kavalkád is. A kavargó érzések, a sürgető, feszítő készülődés és a rengeteg, ezzel járó fáradság.

2020. december 20. – Advent 4. vasárnapja

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: „Ne félj, Mária!